A svájci parlament elismerte az örmények népirtását

Népirtásként ismerte el a svájci parlament az I. világháború idején az oszmán birodalom örmény lakosai által elszenvedett mészárlásokat és deportálásokat, ami Törökország tiltakozását váltotta ki.
A svájci törvényhozás alsóháza 107 képviselő “igen” és 67 “nem” szavazatával, 11 tartózkodás mellett fogadta el kedden vonatkozó határozatát. Svájc a tizenötödik külföldi ország, amely népirtásként ismeri el a véres eseményeket.
A berni parlament annak ellenére ismerte el az örmény népirtást, hogy Calmy Rey svájci külügyminiszter felhívta a honatyákat: hagyják az ügyet a történészekre. A parlamenti döntés nem igényli a svájci kormány jóváhagyását, a kabinetnek azonban diplomáciai úton tájékoztatnia kell róla Ankarát.
A svájci székhelyű örmény szervezetek üdvözölték a berni parlament döntését. Törökország viszont tiltakozott ellene, s félő, hogy az ügy – korábbi hasonló esetekhez hasonlóan – megrontja a két ország viszonyát.
A török külügyminisztérium határozott tiltakozását hangoztató közleményében máris az alpesi országra hárította a felelősséget az örmény népirtás elismeréséből fakadó hátrányos következményekért. Szintén a kétoldalú kapcsolatok feszültté válását jósolta a Turkish Daily News című angol nyelvű törökországi lap, amely szerdai írásában a svájci döntést úgy állította be, hogy Bern azzal hitelt adott a “befolyásos örmény lobbi állításainak”.
Az örmények szerint az 1915-17-es mészárlások és deportálások 1, 5 millió halálos áldozatot követeltek, míg a törökök 250-500 ezer halálos áldozatot ismernek el. Ankara kereken elutasítja a népirtás tézisét, rámutatva: egy hanyatló birodalom polgárháborús viszonyai között véghezvitt megtorlásról van szó.