Boldoggá avatják IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt

Boldoggá avatja II. János Pál pápa előreláthatólag már 2004-ben IV. Károly magyar királyt, I. Károly osztrák császárt (1887-1922), aki Ausztria és Magyarország utolsó uralkodója volt.
A pápa aláírta azt a rendeletet, amely a boldoggá avatási eljárás második, az avatást megelőző zárólépésének tekinthető, s elismeri annak bizonyosságát, hogy a trónfosztott IV. Károly 1922-ben, száműzetésben bekövetkezett halála után olyan csoda történt, amelyet az ő, mint Isten szolgája közbenjárásának tulajdonítanak.
A boldoggá avatási eljárás első része még idén áprilisban megtörtént, amikor a Vatikán úgy ítélte meg, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó császára “hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket”. IV. Károly feddhetetlen jellemű és szilárd hitű ember volt, a hatalom gyakorlásában mindig az egyház szociális tanait vette alapul – állapította meg akkor a Szentszék, s most szombaton ezt a pápa újabb rendelete kapcsán José Saraiva Martins bíboros, a boldoggá- és szenttéavatási ügyek kongregációjának vezetője is megerősítette.
A keresztény erények hősi fokon való gyakorlása a boldoggá avatási eljárás első lépése, amely után már – egy újabb csodatétel elismerése nyomán – maga az avatás következik, amely viszont (későbbi szentté avatás esetén) a szentté avatási eljárás megelőző lépése. A boldoggá avatáshoz a keresztény erények elismerésén kívül a kánonjog szerint bizonyosságra van szükség arról, hogy az illető személy halála után olyan csoda történt, amelyet az ő, mint Isten szolgája, közbenjárásának tulajdonítanak. A hősiesség nem feltétlenül jelent kivételes tulajdonságokat. Állhat abban is, hogy az illető nagylelkűen és tökéletességre törekedve teljesítette mindennapi kötelességeit.
IV.(I.) Károly 1916-tól 1918-ig uralkodott. A monarchia 1918 őszi összeomlása után felfüggesztette osztrák császári, majd magyar királyi uralkodói jogainak gyakorlását, és családjával együtt Svájca költözött. 1921-ben kétszer is sikertelenül kísérelte meg a magyar trón visszaszerzését. A második királypuccs kudarca után őrizetbe vették, és a Portugáliához tartozó Madeira szigetére internálták. Ezután a magyar Országgyűlés megfosztotta trónjától. Madeirán halt meg 1922. április 1-jén.
A IV. Károly boldoggá avatását szorgalmazók szerint halála után több olyan csoda is történt, amelyet az ő közbenjárásának tudnak be. Ezek közül bizonyítottnak tekintik a következőt: egy halálos beteg, brazíliai szerzetesnővér IV. Károly boldoggá avatásáért imádkozva, természetes és megmagyarázhatatlan módon meggyógyult, amit egymástól független három orvosi szakvélemény is tanúsít.