A textilipar forradalmasítója, Arkwright

1719-ben az angol kormány betiltotta az indiai szövetek importálását a szigetországba, az így keletkezett szövethiány indította el a textilipar műszaki fejlődését. A textíliák készítése két nagy fázisra bontható, fonalat kell fonni, majd azt meg kell szőni, a két tevékenység versenye vezetett oda, hogy Anglia a század közepére már exportálni tudta szöveteit. 1733-ban John Kay szövőszéke 50 százalékkal megnövelte a szövés termelékenységét, ezzel fonalhiányt teremtett. Válaszul James Hargreaves elkészítette a Fonó Jenny-t (a közfelfogással ellentétben nem lányáról nevezte el találmányát, a szó eredete ginnie ≈ gépecske lehet), amely egyszerre 8 orsóra fonta a fonalat készített el. Találmányát egyébként a munkájukat féltő takácsok szétrombolták. A fonalhiányt végül Arkwright gépének sikerül megszüntetnie.

A találmány

Richard Arkwright szegény családban született, írni és olvasni unokatestvére tanította meg. 1760-ban Bolton le Moors-ban mint borbély telepedett le, és hajfestő szerekkel egy kis vagyont szerzett magának. Parókái számára gyűjtött „alapanyagot”, amikor megismerkedett John Kay warringtoni órással és feltalálóval, akinek fonógépe teljesen lenyűgözte Arkwrightot. Ám Kay-nek és társának elfogyott a pénze a gép kifejlesztésének küszöbén, így elakadtak a munkában. Arkwrightnak azonban volt tőkéje, és megbízta Kay-t, készítsen számára egy nagyteljesítményű fonógépet. Az eredmény, a kor technikai színvonalán, hihetetlen volt A szerkezet egyszerre 128 fonalat sodort meg. Kiemelkedő erénye, hogy nem igényelt szakembert a működtetése. A gép azonban túlságosan nehéz volt ahhoz, hogy emberi erővel működtetni lehessen, ezért lovakkal próbálták meghajtani. 1771-ben sikerült megtalálni a legolcsóbb megoldást, vízikerék biztosította az erőforrást, ezért nevezik sokszor ma is mill-nek (malom) a szővőgyárakat. 1769. július 3-án bejegyeztették a fonógép szabadalmát, végre a szomszédok is megnyugodhattak, akik az ördög zenéjét vélték kihallani az átszűrődő hangokból.

Iparosítás

1771-ben Arkwright üzlettársaival, Jedediah Strutt-tal és Samuel Needdel, megalapította gyárát Derbyshireben. Korszerűsítették a fonógépet (Carding Engine), ennek a találmánynak a szabadalmi jogát egyébként maga Arkwright jegyeztette be 1775-ben. Társaival együtt ezután házakat építettek a munkások számára és új munkamódszert vezettek be, megszületett a modern üzemi termelés. A gyárban dolgozók kétharmada gyermek volt, akiknek a munkaideje reggel hattól este hétig tartott, akárcsak más angliai gyárakban. A silány minőségű, de rendkívül olcsó fonalak mesés gazdagságot biztosítottak Arkwrightnak, gyárai szerte Angliában megtalálhatóak voltak

Arkwright 1792. augusztus 3-án hunyt el közel félmillió fontot hagyva hátra örököseinek.