Fürdőhelyeink jelentős része nem felel meg az EU-s normáknak

Persányi Miklós az EU-tagállamok és a csatlakozó országok környezetvédelmi minisztereinek tanácsülésén vett részt, amelynek egyik témája a természetes fürdővizek minőségi követelményeire vonatkozó új uniós irányelv volt. A jogszabályról még folynak az egyeztetések, és az említett adatok csak az egyik lehetséges – a szigorúbb – követelményrendszer szerinti helyzetet tükrözik.

Az irányelv szerint a vizek állapotát környezetegészségügyi paraméterek, elsősorban két mikrobiológiai mutató alapján értékelnék. Magyarországon a készülő szabályozás – a folyamok vizei mellett – sok velencei-tavi strandot, illetve különböző holtágakat érinthet, a Balatont azonban nem, mert ennek vízminősége a szigorúbb előírások szerint is megfelelő – mondta a miniszter.

További viták várhatók azonban még arról, hogy a határértékeket az eredeti javaslat szerint vagy esetleg annál kevésbé szigorúan határozzák meg. Az irányelv elfogadása és hatályba lépése után azonban a tagállamok kötelesek lesznek betartani a vonatkozó előírásokat. Ennek híján az érintett övezeteket fürdésre akár véglegesen alkalmatlanná nyilváníthatják – fűzte hozzá.

Terítéken a globális felmelegedés

A tanácskozás napirendjén szerepelt a globális felmelegedéshez hozzájáruló – az úgynevezett üvegházhatást előidéző – gázok kibocsátáscsökkentésének, az erről szóló kiotói jegyzőkönyv végrehajtásának kérdése.

Magyarország az utóbbi egy-másfél évtizedben jóval nagyobb mértékben csökkentette e gázok – elsősorban a széndioxid – kibocsátását, mint ami a jegyzőkönyv alapján arányosan rá esne, s így elvben bekapcsolódhatna a kibocsátási kvóták nemzetközi kereskedelmébe. Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy a légkört legnagyobb mértékben szennyező országok kibocsátási jogokat vásároljanak olyan államoktól, amelyeknek e tekintetben nincsenek hátralékaik vagy számszerűsített csökkentési kvótáik.

Persányi Miklós szerint Magyarország ebből a szempontból sajátos helyzetben van. A tanácsülésen elhangzott felszólalásában a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nem része az EU kibocsátáscsökkentési programjának, mert a jegyzőkönyv elfogadásakor az EU-csatlakozásra készülő országok saját, nemzeti csökkentéseket vállaltak.

A jelenlegi tagállamok arra számítanak, hogy a bővítés után, 25-ös körben kevésbé lesznek feltűnőek a csökkentési célok teljesítésében tapasztalható lemaradásaik. A csatlakozók ezzel szemben azt szeretnék, ha e téren a taggá válás után is külön kezelnék őket, mert így a csökkentési többleteket nemcsak az EU-n belül, hanem más fejlett országokban is értékesíthetnék.

A vegyi anyagok jegyzéke

A miniszterek vitát folytattak a vegyi anyagok jegyzékbe vételére, engedélyezésére és használatának korlátozására vonatkozó javaslatról, amelyet a közelmúltban terjesztett elő az Európai Bizottság. Persányi Miklós szerint ez azért különösen fontos, mert e területet legutóbb 1981-ben szabályozták, és azóta mintegy háromezer új vegyi anyag keletkezett. Emellett több mint százezer olyan anyag van, amelyet még regisztrálni és engedélyezni kellene.

A bizottsági javaslat mindezek nyilvántartását, veszélyességének megállapítását, vagyis egészségügyi és környezetvédelmi szempontból történő minősítésének elvégzését irányozza elő. Megvalósítása ezért lényeges következményekkel járhat az ilyen anyagok gyártásával vagy forgalmazásával foglalkozó cégekre.