Becket Szent Tamásra emlékeztek Esztergomban

Az angol egyházfi neve napjához kapcsolódó, immár hagyományos ünnepség a Becket Szent Tamásról elnevezett hegyen épült kápolnánál ökumenikus imádsággal kezdődött, majd a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola Mindszenty Csarnokában emléküléssel folytatódott.

Thomas Glaser angol diplomata, az Európai Unió és Európai Bizottság budapesti delegációjának kommunikációs igazgatója a mai kor embere számára is érvényes becketi üzenetről, az egységesítés előtt álló Európáról, a közös szellemiségről szólt.

Bevezetőjében kiemelte: két éve már felkérték, hogy beszéljen Szent Tamásról és az Európa számára szóló üzenetéről. Akkor, mondta a diplomata, tele volt reménnyel, és ezt tükrözte a beszéde is. “Esély volt arra, hogy megtervezzük azt az Európát, amely múltunk igazságain alapul.” Eltelt azóta két év, és Európának még nincs alkotmánya, s ebben a pillanatban politikai akarat sincs, hogy megvitassák az unió alapokmányát – tette hozzá.

Becket Szent Tamás történelmi példáját idézve Thomas Glaser hangoztatta: Nem állítom, hogy a középkori pápaság modern, felvilágosult eszméket képviselt, mégis – jóllehet rosszul, de – képviselte a közös európai civilizációt, gondolkodást, amely sokszor nem egyezett az angol, német, francia, olasz gondolkodásmóddal. Ugyanígy az európaiság fogalma is túllép a nemzeteken, és feladata az lenne, hogy mindegyiket megtestesítse. Politikai áramlatokat ugyanúgy, mint közgazdasági elméletet és társadalmi irányultságot. Európa politikusai az utóbbi években mindannyian Henrikek voltak, ám Európának egy Becket Szent Tamásra lenne szüksége – hangsúlyozta a diplomata.

Az emlékülésen felcsendült Lajtha László (1892-1963) zeneszerző és népzenekutató IX. vonósnégyes című alkotása a fővárosi Új Haydn Vonósnégyes előadásában. A mű a második világháború előtt Angliában készült Becket című film zenéje. Lajtha a Becket Szent Tamás életéről szóló filmhez a már meglévő zeneműveit adaptálta.

Becket Szent Tamás, II. Henrik angol király kancellárjaként népe és egyháza érdekeit tartotta szem előtt. Az egyház szabadsága, a pápa és a papság jogai érdekében harcolt, követelései miatt azonban ellentétbe került II. Henrikkel, így a királyhoz hű lovagok 1170-ben a székesegyházában végezték ki. Három évvel később avatták szentté.