Nélkülözhetetlen statisztikák az EU-ról

Az Európai Unió jelenleg 3, 2 millió négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, ahol mintegy 379 millió ember, a kontinens lakosságának több mint fele él.
A statisztikai adatok szerint a népesség száma a 15 jelenlegi tagországban az utolsó több mint egy évtizedben 14 millió fővel nőtt, ezen belül az utolsó évben 1, 3 millió fővel. A növekedés 1990-től nem volt egyenletes, az évtized első harmadát követően 1998-ig fékeződött, majd kicsit élénkült, alakulását a születésekből és a halálozásból adódó természetes népszaporodáson túl döntően befolyásolta a nemzetközi vándorlás.
Az elmúlt évben az unióban – Németország, Görögország és Olaszország kivételével – többen születtek, mint amennyien meghaltak, de a népességnövekedés több mint háromnegyede migrációs nyereségből adódott, amely az említett országokban is ellensúlyozta a természetes népességfogyást.
Migráció
A migrációból adódó népességnyereség 1960-tól erős ingadozást mutatott, a folyamat révén az unió lakossága 2002-ig mintegy 15-16 millió fővel nőtt.
A kilencvenes évtizedben a tagországokat a korábbiaknál tartósan nagyobb vándorlási népességnyereség jellemezte, ezen belül a folyamat a legintenzívebb az évtized elején volt. A nettó migráció 2002-ben számszerűen Németországban, Olaszországban, valamint az Egyesült Királyságban a legnagyobb.
Az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma az unióban jelenleg a magyarországinál valamivel több, átlagosan 117 fő, ezen belül legnagyobb népsűrűségű ország Hollandia (387) és Belgium (336), legritkábban lakott Finnország (15), valamint Svédország (20).
Öregedő társadalmak
Az ezer férfira jutó nők száma a nyolcvanas évek eleji 1.045-ről a kilencvenes évek végére 1.040-re csökkent. Magyarországon ez a mutató 1.100.
A kontinens népessége folyamatosan öregszik: míg a XX. század elején az európai lakosság 35 százaléka volt 15 évesnél fiatalabb, ma 19 százaléka. Az unió népességének 17 százaléka gyermek és 16 százaléka 65 évesnél idősebb. A legfiatalabb jelenleg Írország, Luxemburg és Nagy-Britannia lakossága, a legöregebb pedig Olaszország, Görögország, valamint Svédország népessége.
Születések, halálozások
Az unióban a hetvenes években száz nőre 197 gyermek születése jutott, ami 2001-re 147-re süllyedt. A csökkenés valamennyi tagországban bekövetkezett. A mutató értéke Írországban a legmagasabb (198) és Olaszországban a legalacsonyabb (124).
Az elmúlt évi magyarországi mutató értéke alacsonyabb, mint az EU-tagországok átlaga, és hasonló, mint Ausztriáé, Görögországé és Németországé.
Az unióban a halálozások száma a háborút követően 1976-ban volt a legmagasabb, amikor meghaladta a 3, 8 milliót, majd 3, 6 millió körül ingadozott. Tavaly a halálozások száma az előző évhez képest mintegy 60 ezerrel nőtt.
A halálozásoknál a két vezető haláloki csoport továbbra is a keringési rendszer betegségei és a rosszindulatú daganatos megbetegedések. A meghaltak 40 százaléka az előbbi, 30 százaléka az utóbbi okokból vesztette életét, és jelentős áldozatokat követeltek évente a májbetegségek és a balesetek is. A férfiak halandósága valamennyi tagországban meghaladja a nőkét.
A százezer lakosra jutó halálozások száma Magyarországon – azonos kormegoszlást feltételezve – ötven százalékkal magasabb, mint az EU-ban. Az ischaemiás szívbetegségek és az agyér-betegségek okozta halandóságban az utóbbi nyolc évben jelentős volt a csökkenés, azonban e két betegség halálozási gyakorisága jelenleg is kétszerese az EU-átlagnak. A daganatos halandóságban nem történt áttörés, a halálozási arány százezer lakosra számolva ötven százalékkal nagyobb, mint az EU-ban.
A férfiak születéskori várható átlagos élettartama 2001-ben az unióban 75, 4 év, a nőké 81, 6 év volt. A XX. század második felének fejlődésére az volt jellemző, hogy mindkét nem születéskori életkilátásai folyamatosan javultak, és a nők várható élettartama jobban emelkedett, mint a férfiaké.
A fiú újszülöttek életkilátásai az unión belül Svédországban (77, 5 év), Olaszországban (76, 7 év) és Ausztriában (75, 9 év) a legjobbak, a leányoké Franciaországban (83 év), Spanyolországban és Olaszországban (82, 9 év). A legalacsonyabb a férfiak születéskor várható átlagos élettartama Írországban és Dániában (73, illetve 74, 3 év), a nőké Dániában (79 év) és Portugáliában (80, 3 év).
Magyarországon a mutató értéke ötven éve még megközelítette az EU jelenlegi 15 tagországának átlagát. Jelenleg a magyar nők születéskor várható élettartama 5, 1 évvel a férfiaké 7, 2 évvel rövidebb, mint uniós társaiké.