Leó, Szaniszló, Glória2021. április 11., vasárnap
Kultúra

Hajmeresztő gondolatok a múlt évről – III.rész

National Geographic Magyarország

2003 egyik legvakmerőbb ötlete keretében egy osztrák „kalandor” a testére erősített siklószerkezet segítségével repülte át az Angliát és Franciaországot elválasztó csatornát. Az év egyik legrémisztőbb gondolata az amerikai atomfegyverprogram újjáélesztése volt.

Légiakrobata-mutatvány a La Manche felett

A testére erősített siklószerkezet segítségével repült át egy osztrák „kalandor” az Angliát és Franciaországot elválasztó csatorna fölött.

A La Manche átszelésére Doverből, pontosabban egy tízezer méterrel Dover fölött repülő gépről indult neki Felix Baumgartner. Mínusz negyven fokban, 350 kilométeres kezdősebességgel, hat és fél perces siklás után elérte Franciaország partjait, ezer méter magasban kioldotta az ejtőernyőjét, és aztán majdnem az életét vesztette…

…lába ugyanis beakadt az ernyő zsinórjaiba, és csaknem tragédiába fulladt a rekordkísérlet. Szerencsére a rutinos légiakrobata megoldotta a helyzetet: egy erőteljes vágás a késsel – és máris simán a földre ereszkedett.

Baumgartner egyébiránt régóta ismert extravagáns mutatványairól. Ő volt az, aki a malajziai fővárosban, Kuala Lumpurban ejtőernyővel ugrott le a Petronas-Towers, a világ egyik legmagasabb felhőkarcolójának tornyáról, aztán pedig „lebukfencezett” a riói Krisztus-szoborról is.

Most viszont müncheni diákok ötletét valósította meg: ők találták ki a „Szárny” (Flügel) elnevezésű szerkezetet, amellyel siklórepülést lehet végezni. A müncheniek négy éve készítették el az első Flügelt, és tesztpilótát kerestek hozzá. Nem sokáig kellett kutatniuk – Baumgartner, a mindenre kapható légiakrobata örömmel vállalta el a feladatot.

Aerodinamikai szakértők továbbfejlesztették a Flügelt, és a végleges verzió tíz kilót nyomott, fesztávolsága pedig 1, 8 méteres lett. Kormányozható szerkezete tökéletes manőverezést biztosított. A repülőalkalmatosságot a Carbo Tech Composites cég készítette el, amely egyébként beszállítója a BMW-Williams Forma-1-es versenyistállónak és a 24 órás Le Mans-i autóversenyen résztvevő Audi-csapatnak is.

A The New York Times az eset kapcsán megjegyzi: annyira nem is hajmeresztő Baumgartner ötlete: végül is a Flügelt gyártó cég hamarosan piacra akarja dobni termékét, és ehhez kiváló PR-akció a La Manche átrepülése.

Mini-atombombák

Ötven évig az Egyesült Államok azzal a kifejezett szándékkal tartotta fenn nukleáris fegyverzetét, hogy azt soha nem veti majd be. Az atombombák azt a célt szolgálták, hogy elrettentsék az ellenséget, és a békét garantálják – írja a New York Times, amely most arra figyelmeztet, változóban van ez a politika, méghozzá azért, mert a kisméretű atombombák „le-ledobásának” gondolata egyre „népszerűbb” a washingtoni „héják”, azaz a keményvonalasok körében.

Hidegháborús gyökerek

Ha visszatekintünk a hidegháború korszakára, akkor megállapíthatjuk, hogy akkoriban az atomfegyvereket a NATO és Amerika azért telepítette, hogy a Varsói Szerződés (VSZ) deklaráltan védekező jellegű haderejét elrettentse. A VSZ ugyanis csak szóban volt védekező jellegű, minthogy a szovjet dominanciájú keleti blokk szinte csak páncélosokat és egyéb gyorsan mozgatható támadófegyvereket helyezett hadrendbe.

Tankok „miriádjaival” védekezni nem lehet – Moszkva támadó szándékait soha nem lehetett kizárni. Az USA azonban nem páncéloscsatákra készült: a magnyitogorszki, uráli és egyéb vasöntödékkel nem akartak konkurálni, inkább más fegyverek fejlesztésén iparkodtak.

Az amerikai hadvezetés tehát már régóta foglalkozik a kisebb méretű atomfegyverek bevetésével, ám a hidegháború idején nem ezek játszották a fő szerepet, hanem a stratégiai, ballisztikus rakéták, amelyekkel pillanatok alatt meg lehetett volna semmisíteni a Szovjetuniót és csatlósállamait (és némi negatív mellékhatásként az egész Föld nevű bolygót is). (Természetesen hasonló atomarzenál állt a kommunista országok rendelkezésére, ahol New York, Washington és más „harci célpontok” szétlövésén törték a fejüket a békeidőben unatkozó szovjet marsallok.)

Kisméretű atombombák terroristák ellen

Ami a 2003-as év fejleményeit illeti, az amerikaiak most azt találták ki, hogy mégiscsak érdemes lenne valahogyan felhasználni a kisméretű atombombákat. A miniatűr szerkezeteket terroristák, illetve gerillák ellen vetnék be egyesek Washingtonban. A „héják” nem a hirosimai atombombához hasonló, 15 kilotonnás fegyvereken törik a fejüket, hanem öt kilotonnás vagy annál is kisebb szerkezetek kifejlesztését tervezik.

A republikánus Bush-kormányzat máris keresztülvitte az amerikai kongresszuson, hogy szüntessék meg a tízéves moratóriumot, amelyet az atomfegyverek újabb generációinak kutatására hirdettek meg korábban. Ugyancsak komoly összegeket hagytak jóvá ezután a kutatások folytatására is.

A Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium illetékesei szerint a nukleáris fegyverek új nemzedéke elrettenthetné a terroristákat, és olyan búvóhelyek ellen is bevethetőek lennének, mint az afganisztáni barlang- és bunkerrendszerek, ahol Oszama Bin Laden rejtőzködési helyét feltételezték, feltételezik a nyugati nagyhatalmak.

Ugyancsak jól lehetne használni a fantaszták szerint a kisméretű atombombákat a „Gonosz Tengelye” ellen. Ilyenkor a „héják” Észak-Koreára és Iránra gondolnak, ahol bizonyos kutatólaboratóriumokat akarnak megsemmisíteni.

„Kicsit nem lehet nukleáris háborút vívni”

Persze nem minden amerikai politikus gondolkodik ilyen vérmesen: a demokraták például igencsak tartanak a hidegháborús ötletektől. Ted Kennedy, az egyik markáns ellenzéki politikus máris kijelentette: „valaki vagy nukleáris háborút akar, vagy nem”. Ezzel kommentálta a republikánusok „mérsékelten” harcias álláspontját. Egy másik befolyásos demokrata párti közéleti személyiség, John Kerry pedig arra figyelmeztetett, hogy a Bush-kormányzat a nukleáris fegyverkezési versenyt indíthatja újra.

A szakértők pedig egészen más veszélyekre hívják fel a figyelmet: a nukleáris fegyverek bevetésekor abszolút pontos hírszerzési információkra van szükség. Márpedig az iraki háború bizonyította, hogy a CIA értesülései nem mindig helytállóak, például a feltételezett tömegpusztító fegyverek kutatólaboratóriumai ellen hiába vettetek volna be atomot az amerikaiak, csupán felesleges pusztítást okoztak volna a polgári lakosságban.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Az év ötletei II. rész – meghökkentő ideák 2003-ban
  • Az év ötletei I. rész – A pihent agyak csodái

  • Hozzászólások

    Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

    Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

    A szkítákról Hérodotosz óta él a kép, mely szerint mozgékony, nomád népcsoportot alkottak.

    Továbbra is rejtély, mi okozta az ősi város bukását

    Továbbra is rejtély, mi okozta az ősi város bukását

    Az egykor 15 ezer lelkes Cahokia a 19. század előtti Észak-Amerika legnagyobb települése volt, halmai még ma is láthatóak Illinois államban.

    Oxigénhiányos állapotban alkothattak az őskori művészek

    Oxigénhiányos állapotban alkothattak az őskori művészek

    A megváltozott tudatállapotot szándékosan idézhették elő, hogy segítse a különleges rajzok létrehozását.

    Virtuális túrán járható be Libanon ősi városa

    Virtuális túrán járható be Libanon ősi városa

    Az ingyenes platformon megnézhetjük, hogy hogyan nézett ki Baalbek időszámítás szerint 215-ben.

    Szomorú titkot rejt a svéd püspök sírja

    Szomorú titkot rejt a svéd püspök sírja

    Peder Winstrup püspök 1679-ben hunyt el, holtteste a 17. század egyik legjobb állapotban konzerválódott emberi maradványa. A főpap nyughelye ugyanakkor nem csak emiatt érdekes.

    National Geographic 2021. márciusi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    11 160 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket