London egyik külvárosában megtalálták Gábor Dénes sírját
London egyik külvárosa, Putney temetőjében megtalálták azt a helyet ahol Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus, a holográfiai módszer megalkotója hamvait szétszórták - mondta el az MTI-nek kedden Kovács László professzor, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola tudományos rektor-helyettese.
“Hosszú levelezgetés után jutottam az információhoz, amelyet a helyszínen ellenőriztem; Gábor Dénes neve valóban szerepel a temetői jegyzékben, noha ahhoz a kegyhelyhez közeli urnafalon ahol az iratok szerint hamvait szétszórták, nincs emléktáblája” – közölte a fizikatörténet-kutató. Hozzátette: Gábor Dénes életrajzában szerepel, hogy Londonban élt, de azt pontosan nem tudták, hol van nyughelye.
Czollman Péter Angliában élő fizikustól és gyárostól szereztem értesülést arról, hogy hol kell keresni Gábor Dénes földi maradványait, az idős ember ugyanis ott volt a végső búcsúnál – mondta el a professzor, aki éppen egy Gábor Dénesről szóló életrajzi könyvön dolgozik.
Kovács László tudatta: február 9-én, Gábor Dénes halálának 25-ik évfordulóján emléktáblát kívánnak elhelyezni a londoni temetőben lévő urnafalon, előbb azonban szavai szerint pontosan meg kell ismerni, hogy mi volt a fizikus végakarata.
A Magyar Életrajzi Lexikon adatai szerint Gábor Dénes, magyar származású angol villamosmérnök 1900 június 5-én született Budapesten, 1979 február 9-én halt meg Londonban. A fizikust 1969-ben választottak a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává. 1934-ben alkalmazta Londonban a British Thomson Houston Corporation, ahol mérnökként dolgozott 1948-ig.
Németországban kezdett foglalkozni az elekronmikroszkópiával, majd az optika és az információelmélet területén végzett kutatásokat. A II. világháború után a technikai megvalósítást mintegy 20 évvel megelőzve, megalkotta a holográfia elméletét. 1949-től a Londoni Imperial College of Science and Technology tanára volt, halálának évéig. Több mint száz szabadalma fémjelzi tudományos rangját. Gábor Dénes 1971-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért.
Több száz éves kardot találtak egy pincében
A különleges fegyver a Dánia és Svédország közötti kalmari háború idejéből származik.
Arany nyelvet találtak több múmia szájában
Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy a nyelv segítségével a halott képes lesz beszélni a túlvilágon.
Ókori rágcsákat találtak a Colosseumban
Ahogy a mai mozizók, úgy az ókori nézők is szerettek nassolni.
A királynő, aki szponzorálta Kolumbusz útját
Kasztíliai I. Izabella a spanyol történelem
Élénk kapcsolat lehetett Teotihuacan és a maják között
Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a város nem volt érintkezésben maja uralkodókkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
