Újabb adatok a datolyapálmák első termesztőiről

Hétezer éves leletekre bukkantak régészek az Egyesült Arab Emírségekben, Abu Dhabiban. A késő kőkorszaki lelőhely közelében fogyasztottak először datolyát.
Kőházakból álló „blokkra” bukkantak régészek az Egyesült Arab Emírségekben lévő Abu Dhabi hercegségben, egészen pontosan a tartományhoz tartozó nyugati, Marawah szigeten. A felfedezés nemcsak azért különleges, mert valószínűleg a térség legkorábbi lakott településére találtak rá a kutatók, hanem azért is, mert nem messze innen éltek a történelem legelső datolyatermesztői is.
A felfedezésről az Abu Dhabi Szigetek Régészeti Felügyelősége (angol rövidítéssel: ADIAS) számolt be a napokban. Az ADIAS és több más helyi szervezet együttműködéseként egy speciális régészeti kutatócsoport – amelynek külföldi tagjai is voltak – 2003 tavasza óta vizsgálódott a helyszínen. A Marawah szigetén, az úgynevezett MR-11-es ásatási helyen talált leleteket aztán egy skóciai laboratóriumba küldték, ahol radiokarbon vizsgálatok alapján megállapították, hogy a legkorábbi nyomok 6500-7000 évvel ezelőttiek.
Marawah lakóházai így a közel-keleti ország legrégebbi lakott épületeinek számítanak. A kutatások egyébként kősírok, sírhalmok feltárásával kezdődött. Mindeközben bukkantak rá az archeológusok három épületre, amelyeket azóta teljes terjedelmükben átvizsgáltak. Kőfalakat is találtak, amelyek helyenként egy méter magasak voltak, s mint kiderült, kőépületek alkotóelemei voltak.
Az ásatások során egy finoman megmunkált kőlándzsa(fej) és egy nyílhegy, továbbá egy szintén kőből készült mozsártörő került elő, amelyet valószínűleg élelmiszerek őrlésére használtak.
Az Abu Dhabihoz tartozó szigetek már korábban is jelentős régészeti felfedezések helyszínei voltak. A késő kőkorszakbeli lelőhelyek egyikén, Dalma szigetén az ADIAS kutatói már 1993-94-ben és 1998-ban is értékes anyagra bukkantak. Többek között facölöpökkel megtámasztott, köralakú épületek nyomait tárták fel, és ezek is mintegy hétezer éves lelőhelyeknek bizonyultak a radiokarbon vizsgálatok tanúsága szerint. Az arábiai partokhoz közel fekvő szigeteken élénk kereskedelmi élet zajlott, az itteni emberek elsősorban Mezopotámiával cserélték ki áruikat.
Az Egyesült Arab Emírségek területének egykori lakóiról egy nyugati régész, Dr. Mark Beech készítette eddig a legrészletesebb beszámolókat.
Az ADIAS külföldi szakértője szerint a mai emirátusok helyén egykor élők olyan háziállatokat tartottak, mint a juh és a kecske, de gazellákra is vadásztak, és kihasználták a gazdag tengeri élővilágot is – minthogy a part mentén laktak.
A halak mellett delfineket, teknősöket és tengeri teheneket is fogyasztottak. Kagylókat ugyancsak ettek, például gyöngykagylót. Valószínűleg ekkor kezdődött a mai Perzsa- (Arab-)öbölben a gyöngykereskedelem.
A Dalmáról származó leletek bebizonyították, hogy az itt élők használták ki először a történelem során a datolyapálmák kínálta lehetőségeket. Megpörkölődött, elszenesedett datolyakövületek bizonyítják, hogy az Arábiai-félszigeten már rendkívül korán megkezdődött a datolya fogyasztása.