110 éve született Bárczi Géza
Száztíz éve született a magyar nyelvtörténet egyik legkiválóbb kutatója, Bárczi Géza. Előbb a francia-magyar nyelvészeti és művelődési kapcsolatokkal foglalkozott, később tért át a magyar nyelv históriájának vizsgálatára.
Bárczi Géza 1894. január 9-én született Zomboron (amely ma Szerbiában, pontosabban a Vajdaságban található). Egyetemi tanulmányait 1911 és 1914 között a Budapesti Tudományegyetemen végezte, a híres Eötvös Kollégium diákja is volt ekkor – az Életrajzi Lexikon adatai szerint. 1914-ben ösztöndíjjal Franciaországba utazott, ám ott a világháború kitörése miatt internálták, majd a Vöröskereszt segítségével Svájcba került. Itt a lausanne-i egyetemen fejezte be tanulmányait – írja róla a Szegedi Tudományegyetem Könyvtárának honlapja.
1920-ban magyar francia szakos tanári diplomát kapott a Budapesti Tudományegyetemen, és egy ideig középiskolai tanárként oktatott. 1926-tól a Szegedi Tudományegyetemen adott elő, ahol még ebben az évben egyetemi doktori címet szerzett. 1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1947-ben rendes taggá választották. A Finn Akadémia külső tagja 1967-től. A Magyar Nyelvtudományi Társaságnak több mint másfél évtizedig elnöke volt.
1941-től nyilvános rendes tanári megbízást kapott a Debreceni Tudományegyetem magyar és finnugor nyelvészeti tanszékén. Később az egyetem díszdoktorává avatták. 1952-1969 között, nyugdíjbavonulásáig a Budapesti Tudományegyetem II. számú magyar nyelvtudományi tanszékét vezette. 1952-ben Kossuth-díjat, 1970-ben Állami Díjat kapott.
Kutatási területe kezdetben a magyar-francia nyelvi-művelődési kapcsolatok voltak, majd a magyar nyelvtörténettel, ezen belül a hang- és alaktannal kezdett foglalkozni. Nyelvjáráskutatással és nyelvműveléssel is foglalkozott. Számos egyetemi és középiskolai tankönyvet írt. Bárczi Géza talán legismertebb műve A magyar nyelv életrajza, amely 1963-ban, 1966-ban és 1975-ben jelent meg. Országh Lászlóval közösen szerkesztette A magyar nyelv értelmező szótárát. A Magyar szófejtő szótárat egymaga hozta létre még 1941-ben.
Bárczi Géza 1975. november 7-én halt meg Budapesten. Nevét megörökíti a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, továbbá egy helyesírási verseny és egy általános iskola, sőt egy napköziotthonos óvoda is.
Magyarország első rádióállomása
A csepeli szikratávíró fontos mérföldkő a magyar kommunikáció történetében. 1914. október 15-én adták át az állomást, ekkor történt az első üzenetváltás Szófiával.
Honnan származik a déloszi Apollón-szobor?
A ma már csak töredékesen látható szobor felirata miatt régóta foglalkoztatja a művészettörténészeket és régészeket.
Kivételes állapotú vaskori sílécekre bukkantak
A mintegy 1300 éves leletek egy norvégiai hegyen kerültek elő.
Szenvedélye a magyar népviselet és azok kiegészítői
A díszes, egyedi ruháiról és ékszereiről ismert győri iparművész, Németh Hajnal Aurora missziója az, hogy a régi magyar népviseleteket, hímzésmintákat újraalkossa és a mai öltözködésbe beillessze.
Ősi emberek arca elevenedik meg egy új projektben
A szakértők Európa egyik első városi kultúrájának maradványait elemzik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
