Emlékezés a Mádéfalvi veszedelemre
A székelyföldi Mádéfalván 240 évvel ezelőtt történt vérengzésre emlékeznek vasárnap a hosszú menekülés után idetelepített bukovinai székelyek és leszármazottaik Bonyhádon.
A megemlékezés szentmisével kezdődik a bonyhádi katolikus templomban, majd a Székely-parkban folytatódik koszorúzással.
Az évfordulóhoz kapcsolódóan kerül sor a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének évi küldöttgyűlésére, ahová több, határon túlról, Dél-Erdélyből, Szerbiából érkező szervezet küldöttét is várják.
Bonyhád a magyarországi – többségükben Tolnába, Baranyába telepített – bukovinai székelység központja, így az országos szövetség székhelye is.
A szabadságjogaikért küzdő és az erőszakos császári besorozások miatt Mádéfalván összegyülekező és tiltakozó petíciót intéző székelyek ellen 1764. január 7-én a császári seregek támadást intéztek.
A vérengzés elől menekülőket a moldvai csángók fogadták be, majd tíz év után Hadik András segítségével Bukovinában telepedtek le, és sorra alapították meg falvaikat: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát.
Az öt falu lakói visszavágytak hazájukba, így kerültek az Al-Duna vidéke és Déva környékére, majd 1941-ben Bácskába, ahonnan a II. világháború végén ismét menekülni kényszerültek.
Magyarországon a háború után kiutasított németajkú nemzetiség megüresedett házaiba, a Balaton-felvidékre illetőleg többnyire Tolna és Baranya megyei falvakba telepítették a bukovinai székelyeket.
Játékok lehettek a bagolyfigurák, nem istenségek
Mintegy 5000 éves, palába vésett bagolyfigurák ezrei kerültek elő az Ibériai-félszigeten, sokáig úgy vélték, valamilyen istenséget, esetleg holtakat képviselhettek.
Aki a postabélyeggel bizonyította be, hogy sok kicsi sokra megy
December 3-án emlékezünk Sir Rowland Hillre, akinek a postai bélyeget is köszönhetjük.
Egy 16. századi, beteg nő arcát rekonstruálták
Nem tudni, hogy mi okozta a nő halálát, de a szifilisz egészen biztosan sok szenvedést okozott neki.
Világörökségi listán a bagett
A ropogós héjú, hosszúkás francia fehér kenyér, a bagett felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.
Ebben a kápolnában csontok borítják a falakat
A helyi templom temetője a 16. században megtelt, a szerzetesek pedig érdekes ötlettel álltak elő.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
