Emlékezés a Mádéfalvi veszedelemre
A székelyföldi Mádéfalván 240 évvel ezelőtt történt vérengzésre emlékeznek vasárnap a hosszú menekülés után idetelepített bukovinai székelyek és leszármazottaik Bonyhádon.
A megemlékezés szentmisével kezdődik a bonyhádi katolikus templomban, majd a Székely-parkban folytatódik koszorúzással.
Az évfordulóhoz kapcsolódóan kerül sor a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének évi küldöttgyűlésére, ahová több, határon túlról, Dél-Erdélyből, Szerbiából érkező szervezet küldöttét is várják.
Bonyhád a magyarországi – többségükben Tolnába, Baranyába telepített – bukovinai székelység központja, így az országos szövetség székhelye is.
A szabadságjogaikért küzdő és az erőszakos császári besorozások miatt Mádéfalván összegyülekező és tiltakozó petíciót intéző székelyek ellen 1764. január 7-én a császári seregek támadást intéztek.
A vérengzés elől menekülőket a moldvai csángók fogadták be, majd tíz év után Hadik András segítségével Bukovinában telepedtek le, és sorra alapították meg falvaikat: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát.
Az öt falu lakói visszavágytak hazájukba, így kerültek az Al-Duna vidéke és Déva környékére, majd 1941-ben Bácskába, ahonnan a II. világháború végén ismét menekülni kényszerültek.
Magyarországon a háború után kiutasított németajkú nemzetiség megüresedett házaiba, a Balaton-felvidékre illetőleg többnyire Tolna és Baranya megyei falvakba telepítették a bukovinai székelyeket.
Ősi nyilak kerültek elő a jégből
A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.
Az adventi koszorú története
Honnan származik, és milyen szimbolikát közvetít az adventi koszorú?
Bronzkori sírok kerültek elő a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában
Körülbelül 3000-3500 éves, a bronzkorból származó sírokat tártak fel a Jósa András Múzeum régészei a tiszadobi Andrássy-kastély udvarán.
Ebben a barlangban hallucinogén növényt fogyasztottak az őslakosok
A maszlag nevű növény elfogyasztva transzszerű állapotot okozhat.
A jövőben szabadon látogatható az ókori város
Szaúd-Arábia a külföldről érkező turisták előtt is meg fogja nyitja a monumentális sírépítményéről ismert ókori Hegrát, a nabateus civilizáció régészeti helyszínét adta hírül az MTI.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
