Emlékezés a Mádéfalvi veszedelemre
A székelyföldi Mádéfalván 240 évvel ezelőtt történt vérengzésre emlékeznek vasárnap a hosszú menekülés után idetelepített bukovinai székelyek és leszármazottaik Bonyhádon.
A megemlékezés szentmisével kezdődik a bonyhádi katolikus templomban, majd a Székely-parkban folytatódik koszorúzással.
Az évfordulóhoz kapcsolódóan kerül sor a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének évi küldöttgyűlésére, ahová több, határon túlról, Dél-Erdélyből, Szerbiából érkező szervezet küldöttét is várják.
Bonyhád a magyarországi – többségükben Tolnába, Baranyába telepített – bukovinai székelység központja, így az országos szövetség székhelye is.
A szabadságjogaikért küzdő és az erőszakos császári besorozások miatt Mádéfalván összegyülekező és tiltakozó petíciót intéző székelyek ellen 1764. január 7-én a császári seregek támadást intéztek.
A vérengzés elől menekülőket a moldvai csángók fogadták be, majd tíz év után Hadik András segítségével Bukovinában telepedtek le, és sorra alapították meg falvaikat: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát.
Az öt falu lakói visszavágytak hazájukba, így kerültek az Al-Duna vidéke és Déva környékére, majd 1941-ben Bácskába, ahonnan a II. világháború végén ismét menekülni kényszerültek.
Magyarországon a háború után kiutasított németajkú nemzetiség megüresedett házaiba, a Balaton-felvidékre illetőleg többnyire Tolna és Baranya megyei falvakba telepítették a bukovinai székelyeket.
Hatalmas alagúthálózatra bukkantak Nápoly alatt
A vízvezetékrendszerrel többek között a térség luxusépületeit látták el.
Az olasz kereskedő, aki magyar zsidókat mentett meg
1910. január 31-én született Giorgio Perlasca olasz kereskedő, aki ezrek életét mentette meg 1944-ben Magyarországon.
Drágaköveket találtak egy római fürdőben
Úgy tűnik, a fürdőt a térség tisztjei és az elit egyéb tagjai használták.
Neandervölgyi vadászok szentélye
Egy 40 ezer évvel ezelőtti spanyol barlangi leletegyüttes különleges koponyákból áll, amelyeket az akkor itt élt neandervölgyiek hordtak össze.
Arannyal borított, 4300 éve érintetlen múmiára bukkantak
A holttest az egyik legkorábbi és legépebb nem uralkodói múmia, amelyet Egyiptomban valaha felfedeztek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
