Szent Margit napján szabadtéri szentmise a Margitszigeten

Szabadtéri szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Szent Margit napján, január 18-án a Margitszigeten, IV. Béla király lányának sírhelyénél, az egykori kolostor romjai között.
Laszkarisz Mária bizánci hercegnő és IV. Béla király a tatár seregek elől menekülve ajánlotta fel Istennek a születendő gyermeket. Árpád-házi Szent Margitot (1242-1270) már három évesen átadták a veszprémi domonkos nővéreknek – olvasható a Magyar Katolikus Egyház internetes honlapján.
A kolostort Béla király építtette leánya számára a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten, itt tette le a fogadalmat Margit 1254-ben. Az összegzés szerint a 12 éves lány teljesen tudatában volt annak, hogy életét mire kötelezi az esküvel. Kétszer is lett volna lehetősége arra, hogy Rómától felmentését kérje fogadalma alól – két, nagy politikai előnyökkel járó (cseh, lengyel) házasság miatt -, ám mindkettőt határozottan visszautasította.
“Margit számára elsődleges volt, hogy mennyei Hitvese előtt megfeleljen, ezért volt számára fontos a szigorú szabályok megtartása, a legkeményebb önsanyargatás vagy akár a legnyomorúságosabb betegek ápolása. Nem szerette, hogyha királylányként kezelték, mindenkit leszoktatott erről társai közül” – írták.
Margit 1270. január 18-án halt meg. Szentté avatását már 1276-ban elindították, de az sokáig váratott magára: Margitot XII. Pius pápa emelte a szentek sorába 1943-ban.