90 éve vezették be a futószalagot a Ford gyárban

Az Újvilág jelentős késéssel indult neki az autógyártásnak, Európában már javában használták Otto, Daimler és Benz belsőégésű motorjait, pénzdíjas versenyeket rendeztek a legújabb autók között, mikor Amerikában még csak a lovak számával tudták a „kocsik” sebességét növelni. Az automobil csupán a gazdag európaiak huncutsága volt. A gyártást akadályozta az amerikai Selden szabadalma is, aki minden egyes eladott autó után 1 százalékot kért a vételárból. Mit szabadalmaztatott a leleményes úriember 1879-ben? „Egyszerű, olcsó, biztos útimozdony, amely nem túlságosan nehéz, könnyű vezetni, megfelelő ereje van a szokásos úti emelkedések legyőzésére.” Gyakorlatilag mindent, ami az úton mehetett.

Az autókirály

Henry Ford egy ír protestáns menekültcsalád fiaként látta meg a napvilágot 1863-ban. Életével terjedelmes irodalom foglalkozik, és ahány művet olvasunk, annyi Fordot látunk szemünk előtt – személye több mint ellentmondásos. Nem volt zseni, sem feltaláló, sem újító, talán kimagasló szervezőként jellemezhetjük, aki ha valamit kigondolt, azt megtette. Márpedig ő autót akart építeni! 16 évesen elhagyta szülei farmját, és Detroitba ment mechanikát tanulni. Itt ismerkedett meg Otto találmányával, ami felkeltette érdeklődését a benzinmotorok iránt. Rövid idő múlva megépítette első autóját, a quadricycle-t (1894), amely két jó tulajdonsággal rendelkezett, először is ment, másodszor pedig nagyon könnyű volt, csupán 450 kilogramm volt a súlya. Ford volt az első, aki lopás elleni szerkezettel látta el járművét, egy lánccal, amivel a lámpaoszlophoz kötötte autóját. A siker önálló utakra indította Fordot, kilépett addigi munkahelyéről (Edison cégétől) és önálló vállalkozásba kezdett. A piac ekkor még elsősorban a luxus- és versenyautókra korlátozódott, a Ford által épített „999”-es kiváló versenyautónak bizonyult, átlagsebessége elérte a 90 mérföld/órát, eredményessége megkönnyítette a vállalkozó pénzszerzését és vállalata megalapítását.

A Ford Motor Company megalakulása

1903-ban alapította cégét, százezer dollár alaptőkével. A tulajdonosok között találhatjuk a Dodge fivéreket, akik Ford kocsijaihoz szállították a motorokat és az alkatrészeket. Ezek a berendezések csereszabatosak voltak, ami könnyebb javítást tett lehetővé. Az A-modell nevet kapták a cég első autói, nyolcszázötven dolláros áruk kifejezetten jutányos volt a kor kínálatában, és sikerükre jellemző, hogy a megrendelők hajlandók voltak várni, miközben előre kifizették a vételárat. Tizenöt hónap alatt 1700 autót gyártottak, a cég profitja pedig elérte a száz százalékot.

Bádog Liza

A cég igazi hírnevét a T-modell alapozta meg, amelynek tervezésében Galamb József jelentős szerepet vállalt. Háromévi munka után, 1908 októberében jelent meg a piacon az Amerikában csak Bádog Lizaként emlegetett autó. Számtalan újítással dicsekedhetett: egybeöntött négyhengeres motor, bolygókerekes sebességváltó, szóróolajozás, betétedzéses fogaskerekek, vanádium-acélból készült keréktengely. Színválasztéka is irigylésreméltó volt, ahogyan a reklámszöveg is mutatta: „Bármilyen színben szállítjuk, feltéve, ha feketét rendel.” Az ára azonban túl magas volt ahhoz, hogy nagy számban lehessen értékesíteni, ezért került sor a gyártástechnológia átalakítására.

Sorozatgyártás

A költségek csökkentését csak a sorozatgyártás oldhatta meg, ennek megszervezésével Walter Flanderst bízták meg, aki szabad kezet és évi 7500 dollárt kért cserébe. Először az összeszerelést egyszerűsítették, a gyárban különböző brigádokat hoztak létre, akik már nem az egész autót szerelték össze, hanem csak részfeladatokat láttak el. 1910-ben a vállalatot a Highland Parkba költöztették, itt a munkagépeket párhuzamosan állították üzembe, ezzel csökkentve a gyáron belüli szállításokat. Charlie Lewis javaslatára próbálták ki a futószalagot, az üzemcsarnok elején „elindított” alvázra felszerelték a különböző alkatrészeket, majd kézi erővel a következő állomásra húzták a kocsit, itt ismét szerelés következett. A csarnok végén pedig készen állt az új autó. A futószalag feltalálása nem Fordékhoz köthető, Westinghouse használta először az üzemében. Az első gépesített futószalag 1914. január 14-én kezdte meg működését. Bevezették a többszerszámos munkagépeket, az automatikus fúrógépek egyszerre negyvenöt furatot készítettek.

A gyártási eredmények döbbenetesek voltak, egy autó összeszerelése 12 és fél óráról kilencven percre, az ára 950 dollárról 290 dollárra csökkent, 1920-ban már egymillió T-modell hagyta el a gyárat. 1926-ban fejeződött be végleg a modell gyártása, 15 millió darab eladása után.