Az erdélyi Batthyaneum gyűjtemény hányattatott sorsa

Az egyházi méltóság az MTI érdeklődésére így reagált a román sajtóban kedden megjelent, a Batthyaneum könyvtár sorsára vonatkozó hírekre. Az Adevarul hasábjain a román kultuszminisztérium egyik illetékese a könyvtárnak és kincseinek visszaszolgáltatásáról rendelkező, hatályos román törvény ellenére úgy nyilatkozott: nem lehet szó arról, hogy a román állam “természetben” visszaadja a katolikus egyháznak a gyűjteményt.

Erre a nyilatkozatra utalva Potyó Ferenc hangoztatta: a román hatóságok igyekeznek szalonképesnek mutatkozni azzal, hogy formailag eleget tesznek visszaszolgáltatási kötelezettségüknek. Ezzel egyidejűleg azonban időhúzáshoz, az egyértelmű törvények eredeti értelmének kiforgatásához folyamodnak, és minden eszközzel akadályozzák az ingó- és ingatlan vagyontárgyak visszaszolgáltatását.

A káplán példaként hozta fel: bár a román hivatalos közlöny mintegy két hónappal ezelőtt államfői aláírással hitelesítve közzétette a könyvtár visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályt, az erdélyi római katolikus érsekség eddig semmilyen hivatalos értesítést nem kapott erről.

A könyvtárat 1798-ban Batthyany Ignác erdélyi püspök alapította és adományozta a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek és az erdélyi közösségnek.

A könyvtár története

A világhírűvé vált gyűjteményt Batthyany Ignác erdélyi római katolikus püspök 1798-ban hagyta örökül a gyulafehérvári püspökségnek. A könyvtár részét képezi több mint 1200 történelmi értékű kézirat, 600 ősnyomtatvány, a XVI., XVII. és XVIII. században nyomtatott 50 ezer kötet, mintegy 19 ezer történelmi dokumentum. A számos könyvtári ritkaság között szerepel egy XII. századi Dávid-zsoltár, egy XIII. században napvilágot látott biblia, több román nyelvű egyházi ősnyomtatvány, valamint a XV. századi Codex Burgundus.

A könyvtár legnagyobb értékű kincse a híres Codex Aureus. A korábbi évtizedekben – a könyvtárat elkobzó kommunista rendszer idején – ez a kódex volt Románia nemzetközi kölcsöneinek a fedezete. A román hatalom ugyanis teljes egészében magáénak tekintette a gyűjteményt, amelyet a hatvanas évektől a román akadémia, majd a nemzeti könyvtár részlegének nyilvánított.

A gyűjteményt – beleértve az épületet és a benne lévő értékeket – a román kormány 1998-ban rendelettel visszaadta eredeti tulajdonosának. Csakhogy az akkor még ellenzékben lévő jelenlegi román kormánypárt, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) Fehér megyei szervezete bíróságon támadta meg az intézkedést, de minden szinten elvesztette a pert. A PSD kormányra jutását követően a román kulturális minisztérium is bekapcsolódott a pereskedésbe. Razvan Theodorescu kulturális miniszter például kijelentette: Románia számára elfogadhatatlan, hogy egy kisebbségi magyar egyházé legyen az a könyvtár, amelyet külföldön eddig a román állam tulajdonaként tartottak számon.

A gyulafehérvári fellebbviteli bíróság egy évvel ezelőtt kimondta ugyan, hogy a perben sem a PSD megyei szervezete, sem a kulturális minisztérium nem illetékes, ítéletében csak a PSD helyi szervezetének keresetét utasította el, a minisztériumét nem. A PSD erre hivatkozva megtámadta az ítéletet, és a gyulafehérvári bíróság – korábbi ítéletét módosítva – társtulajdonossá tette a román államot.

A későbbiekben azonban törvényerőre emelkedett az említett kormányrendelet, s vele együtt hatályát vesztette az ügyre vonatkozó minden korábbi bírósági döntés. Jogilag tehát a Batthyaneum hiánytalanul, vagyis épületével és könyvállományával együtt illeti meg a gyulafehérvári római katolikus érsekséget.

A gyakorlatban azonban a román állam továbbra is társtulajdonosnak tartja magát. Ez azt jelenti, hogy az érsekségről senki – maga az érsek sem – teheti be a lábát a Batthyaneumba állami jóváhagyás nélkül. A katolikus egyház neves külföldi vendégek látogatása alkalmából is külön engedélyeket kénytelen kérni a gyűjtemény megtekintéséhez. Ez történt Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke legutóbbi gyulafehérvári látogatásakor is.