Rehabilitálását kérte egy zsidó menekültcsempész Svájcban

Aimee Stitelmannt, aki maga is zsidó, 1945-ben 15 napi elzárásra ítélték a svájci államhatárra vonatkozó törvény megsértéséért. Stitelmann asszony röviddel azután adta be kérelmét, hogy a Paul Grüniger Alapítvány közzétette huszonhat másik rehabilitálandó zsidómenekítő nevét.

Az alapítvány az egykori Sankt Gallen-i rendőrfőnökről kapta a nevét, akinek a segítségével 1938 és 1939 között mintegy 3000 zsidó menekült léphetett be Svájcba. Stitelmann asszony serdülőkorában a nácik elől menekülő tizenöt személyt – közöttük több gyermeket – segített át titokban a francia-svájci határon 1942 és 1945 között.

A ma hetvenkilenc éves genfi asszony újságíróknak elmondta: némi habozás után azért döntött a rehabilitálás igénylése mellett, mivel az “efféle dolgok megismétlődhetnek”. A mostani illegális menekültügyek bizonyították a tiltott határátlépők rejtegetése miatt kirótt büntetésének igazságtalanságát – tette hozzá.

Az újévkor életbe lépett svájci törvény általános amnesztiát biztosít mindazok számára, akiket a II. világháború idején zsidómenekítés miatt börtön- vagy más büntetésre ítéltek. Stitelmann asszony volt az első, aki a törvény alapján személyes rehabilitálást kért a maga számára.

A menekültáradattól tartva Svájc 1938-tól kezdte meg a menekültek ellenőrzését határain és 1942-ben teljesen lezárta a határokat a “csupán faji okokból üldözöttek előtt”. Így is 300 000 ezer menekültet rejtegettek az országban 1938 és 1945 között, míg ezreket fordítottak vissza a határokról. A menekültek becsempészése bűncselekménynek számított.