Rehabilitálását kérte egy zsidó menekültcsempész Svájcban
Rehabilitálását kérte a néhány napja életbe lépett új törvény alapján kedden egy svájci nő, aki a II. világháború idején zsidó menekülteket csempészett be Svájcba.
Aimee Stitelmannt, aki maga is zsidó, 1945-ben 15 napi elzárásra ítélték a svájci államhatárra vonatkozó törvény megsértéséért. Stitelmann asszony röviddel azután adta be kérelmét, hogy a Paul Grüniger Alapítvány közzétette huszonhat másik rehabilitálandó zsidómenekítő nevét.
Az alapítvány az egykori Sankt Gallen-i rendőrfőnökről kapta a nevét, akinek a segítségével 1938 és 1939 között mintegy 3000 zsidó menekült léphetett be Svájcba. Stitelmann asszony serdülőkorában a nácik elől menekülő tizenöt személyt – közöttük több gyermeket – segített át titokban a francia-svájci határon 1942 és 1945 között.
A ma hetvenkilenc éves genfi asszony újságíróknak elmondta: némi habozás után azért döntött a rehabilitálás igénylése mellett, mivel az “efféle dolgok megismétlődhetnek”. A mostani illegális menekültügyek bizonyították a tiltott határátlépők rejtegetése miatt kirótt büntetésének igazságtalanságát – tette hozzá.
Az újévkor életbe lépett svájci törvény általános amnesztiát biztosít mindazok számára, akiket a II. világháború idején zsidómenekítés miatt börtön- vagy más büntetésre ítéltek. Stitelmann asszony volt az első, aki a törvény alapján személyes rehabilitálást kért a maga számára.
A menekültáradattól tartva Svájc 1938-tól kezdte meg a menekültek ellenőrzését határain és 1942-ben teljesen lezárta a határokat a “csupán faji okokból üldözöttek előtt”. Így is 300 000 ezer menekültet rejtegettek az országban 1938 és 1945 között, míg ezreket fordítottak vissza a határokról. A menekültek becsempészése bűncselekménynek számított.
Ezek a tárgyak voltak Európa bronzkori fizetőeszközei
Manapság evidensnek vesszük, hogy léteznek egységesített fizetőeszközök, a távoli múltban azonban ez nem így volt.
Értékes leletek kerültek elő a budai Várban
Előkerült Erzsébet királyné pihenőházának oroszlánszobra a budai Várban.
Páratlan viking lelőhelyet tárt fel a földradar
A szakértők szerint a területen egy befolyásos közösség élt.
A névtelen jegyző szobra
A kódexekben feljegyzett megnevezése szerint ő volt P. Mester, Bélának, Magyarország néhai királyának jegyzője.
Így győzték le az amerikai őslakosok a tűzvészeket
Az elmúlt időszakban a világ számos pontján okoztak komoly veszélyt a bozót- és erdőtüzek, úgy tűnik azonban, hogy a múltban bizonyos közösségek képesek voltak együtt élni a szezonálisan felélénkülő lángokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
