Hihetetlen aranyleletre bukkantak Horvátországban

Az elmúlt ötven év egyik legnagyobb régészeti leletére, bronzkori és későbbi időszakokból származó tárgyakra bukkantak a Birminghami Egyetem brit régészei Horvátországban, a Cetina folyó völgyében – írja az angol Evening Mail tudósítója. (A Cetina Splittől északra és keletre kanyarog Dalmáciában, majd az Adriai-tengert a Mosor hegység megkerülésével, Omisnál, Brac szigetével szemben éri el.)

A most megtalált tárgyak között van többek között kilencven darab kard, egy római legionárius tőrje, tokkal együtt, harminc darab gréko-illíriai sisak, továbbá számos ékszer, balta és dárdahegy. Feltételezések szerint a tárgyak nagy részét szándékosan dobták a Cetina folyóba, mintegy az isteneknek szóló ajándékként. (Korábbi, jugoszláv régészeti vizsgálatok szerint a Cetina és a Neretva folyók között, Dalmácia középső vidékén egykor illírek éltek, így nem véletlen, hogy sisakjaikat most megtalálták a folyó medrében.)

A kronológiai vizsgálatok szerint a legrégebbi leletek legalább nyolcezer évesek, vagyis az időszámításunk előtti 6000-ből származnak (persze ez nem a római kori fegyverekre vonatkozik …).

A legrégebbi leletek közé tartoznak azok a 33 méter hosszú cölöpök, gerendák, amelyek a folyó partjáról is jól láthatóak, s amelyek bizonyítják, hogy már az újkőkorszakban, vagyis a neolitikumban, illetve a bronzkorban is voltak (fából épült) települések, illetve telepek a környéken.

A feltárás vezetője, a Birminghami Egyetem Régészeti és Ókortudományi Intézetének igazgatója, Dr. Vincent Gaffney úgy nyilatkozott, hogy ilyen leletegyüttesre „egy archeológus életében csak egyszer bukkanhat”. A professzor szerint a Cetina-völgy a legfigyelemreméltóbb helyszín, ahol valaha kutatást végezhetett.

Minthogy a Cetina-völgy Gaffney szerint nagyrészt víz alatt fekszik, a leletek kiváló állapotban maradtak meg. Az angol tudós szerint ez Európa jelenlegi legfontosabb régészeti lelőhelye, legalábbis a „vizes helyszínek” között. A rétegvizsgálatok szerint a különböző leletek akár egy tízezer éves periódust is átfoghatnak, méghozzá úgy, hogy bepillantást engednek az egykor itt élő emberek mindennapjaiba. A Birminghami Egyetem kutatócsoportja várhatóan májusban tér vissza a helyszínre, hogy további vizsgálatokat végezzen a Cetina-völgyben.