2003 legszörnyűbb német szava

Németországban már tizenharmadik éve illesztik rá valamelyik szóra, kifejezésre “a legszörnyűbb szó” megjelölést. Ezúttal Martin Hohmann volt kereszténydemokrata (CDU) képviselő október 3-án elhangzott beszédéből választották ki “a nyertest”.

Hohmann a német újraegyesülés napján szűkebb pátriájának választói előtt körülményes beszédben feltételezte, hogy “a” zsidókat is lehet bűnös népnek nevezni, mert az 1917-es orosz forradalomban mind a vezetés szintjén, mind a kivégző osztagokban sok volt a zsidó származású, akik milliók haláláért felelősek.

Hohmannt kizárták a CDU parlamenti frakciójából, s magából az unióból is ki akarják rekeszteni. Politikai ballépést azzal követett el, hogy a holokausztot valamilyen más történelmi eseménnyel összevetve kimondva-kimondatlanul is megpróbálta viszonylagossá tenni, párt keresett a párját ritkítóhoz, ami a német politikai közmegegyezés szerint tilos.

Mindezt megtetézte azzal, hogy olyan analógiát keresett, amelyben zsidó származásúak is szerepet játszottak – s ha csak a feltételezés szintjén is – mérlegelte “a” zsidók kollektív megbélyegzését.

Horst Dieter Schlosser professzor a frankfurti zsűri nevében azzal indokolta a választást, hogy a tavalyi év “legszörnyűbb szava egy egész népet tesz felelőssé kisebb vagy nagyobb csoportok tetteiért, a kollektív bűn vádját fogalmazza meg”. A Ta:tervolk (bűnös nép) mindazonáltal nem Hohmann találmánya, ám a zsűri nem tudta megmondani, hogy hol és mikor bukkant fel először.

A szörnyű szavak, kifejezések listájának második helyére került az Angebotsoptimierung (kínálatoptimalizálás), amely nem más, mint szolgáltatások szűkítésének megszépítő-ködösítő megnevezése.

A harmadik helyre szorult az Abweichler (elhajló) szó, amellyel azokat a szociáldemokrata és környezetvédő képviselőket illették, akik lelkiismeretükre, meggyőződésükre hallgatva elvetették a frakciós kényszerzubbonyt, másként szavaztak vagy foglaltak állást az alsóházi szavazáskor, mint azt a frakciófegyelem nevében a pártjuk elvárta tőlük.

Az év legszörnyűbb szavát kezdetben a Német Nyelvi Társaság választotta ki. A testületben 1993-ban feszültség támadt, amikor el kellett dönteni, hogy Helmut Kohl kancellárnak a német társadalomra alkalmazott “kollektív szabadidő park” kifejezése nyerje-e el az év legszörnyűbb kifejezése címet. Azóta a legelvetendőbb szóról, kifejezésről független zsűri dönt.