A Dávid-szobor története

2004.01.21.Peter Bertus-Barcza

National Geographic Magyarország

A www.artwatchinternational.org honlapon megtalálható a Dávid-szobor kronológiája. Ennek az időrendi táblázatnak és a National Geographic Online korábbi cikkének alapján a legfontosabb dátumokat az alábbiakban felidézzük a műalkotással kapcsolatban.

1501. július 2. – tanácskozás a firenzei Opera del Duomóban, ahol megszemlélik a hatalmas márványtömböt, amelyet egykor Duccio kezdett el faragni. A megbeszélésen nem esik szó arról, hogy hol állítanák ki a tömbből készülő szobrot, ugyanakkor a márvány anyagromlása már ekkor feltűnő.

1501. augusztus 16. – a firenzeiek újra bizottságot hívnak össze a tömb ügyében. A Duccio által kifaragni kívánt Gigász későbbi helyéről megint nem esik szó.

1501 szeptember eleje – Michelangelo megkezdi a munkát a tömbön. A mellkasról lever bizonyos részeket.

1502. február 28. – a munkát félkésznek minősítik.

1503. június 23. – Keresztelő Szent János ünnepének előestéjén közszemlére teszik a műalkotást.

1504. január 25. – tanácskozás arról, hogy hol helyezzék el a Dávidot. A döntőbizottság tagjai között vannak a kor leghíresebb művészei, így például Leonardo da Vinci, Sandro Botticelli, Pollaiuolo és Filippino Lippi.

1504. május 14-18. – a Dávid-szobrot a Piazza della Signoriára szállítják.

1504. június 11. – Simone del Pollaiuolót és Antonio da San Gallót megbízzák, hogy készítsenek emelvényt a szobor számára.

1504. szeptember 5. – Michelangelo megkapja az utolsó részletet a szoborért járó fizetségből.

1504. szeptember 8. – közszemlére teszik a Dávid-szobrot.

1512 – villám sújt a Palazzo Vecchio épületébe, valószínűleg megsérül a Dávid-szobor talapzata is.

1527 – politikai zavargások Firenzében. Elüldözik a Medicieket. A Dávid-szobor bal karja eltörik. A darabokat Giorgio Vasari festő (az első művészettörténész), illetve a szintén piktorként tevékenykedő Francesco Salviati gyűjti össze.

1543 – a Vasariék által összegyűjtött darabokból a Firenzébe visszatért Medici, I. Cosimo herceg (fejedelem) elrendeli a szobor restaurálását.

1813 – Stefano Ricci restaurálja a szobrot. A jobb kéz egyik ujját rögzíti, megtisztítja a Dávidot, és az egész szobron viaszt alkalmaz a javításokhoz.

1842 – Lorenzo Bartolini szobrász kampányba kezd azért, hogy mozdítsák el a szobrot helyéről.

1843 – Aristodemo Costoli egy lábujjat restaurál a műalkotáson. Sajnos Costoli egy rendkívül agresszív, savas kezeléssel drasztikus és mindenre kiterjedő tisztítást végez a Dávidon.

1846 – II. Lipót nagyfejedelem (Toszkána uralkodója) elrendeli, hogy a bronzöntő Clemente Papi készítsen egy bronz öntvényt a szoborról.

1852 – bizottságot hívnak össze, hogy a szobor sorsáról, áthelyezéséről döntsön. Végül is úgy határoznak, elmozdítják a Dávidot. Egy gipszöntvényt állítanak ki a Loggia dei Lanzin, ahol 1854-ig látható a kiállítási tárgy. Costoli korábbi, 1843-as tisztítási műveletét barbárnak minősítik.