Európai zöld párt alakul

A tanácskozásra február 20. és 22. között kerül sor, arra több mint ezer küldöttet várnak, s a teljes jogú résztvevők mellett nyolc párt megfigyelőként kapcsolódik majd be a rendezvény munkájába – hozta nyilvánosságra kedden az Európai Parlament (EP) zöld frakciója.

A római ülésszakon részt vesz majd az európai zöld mozgalmak talán legismertebb személyisége, Joschka Fischer német külügyminiszter is, aki “Európa mint a világszínpad szereplője” címmel tart előadást.

Az Európai Zöld Párt megalakításáról a zöld pártok európai szövetségének 2002 májusi berlini ülésén született elvi megállapodás. Az EU-tagországok környezetvédő pártjai az új szervezet keretében közös kampányt folytatnak majd a júniusi európai parlamenti választásokra készülve, közös jelszavakat, plakátokat használnak, s ezzel egységes identitásként lépnek a választók elé. A zöld frakció közleménye szerint az Európai Unió történetében ez az első eset, hogy egy politikai irányzat ilyen szoros egységre lép egy közös választási kampány lefolytatására.

Egyébként az európai parlamenti zöld frakció társelnöke, Daniel Cohn-Bendit már tavaly szeptemberben, egy lapinterjúban szólt az európai párt megalakulásának fontosságáról: mint mondta, a választás előtt 25 nemzeti kampány helyett európai szintű vitát kell majd folytatni. Cohn-Bendit – aki az 1968-as diáklázadások idején vált híressé – elmondta, hogy ő maga az EP-választástól a zöldek megerősödését reméli, s azokat a szavazókat akarja megnyerni az újonnan megalakítandó páneurópai pártnak, akik “egy európai eszme nevében meg akarják változtatni Európát”. – A zöldek mindamellett realisták, 15 százalékos eredményre törekszenek – tette hozzá.

Noha az Európai Parlament képviselőit 1979 óta közvetlenül választják a tagországok állampolgárai, a képviselők pedig nem országonként, hanem politikai hovatartozás szerint alkotnak frakciókat, jogi értelemben az európai politikai pártok szerepét először csak az 1992-es maastrichti szerződés ismerte el. A 2000-es nizzai szerződés pedig azt is előírta, hogy meg kell teremteni azokat a jogi alapokat, amelyekre támaszkodva az uniós törvényhozó szervek meghatározhatják az európai politikai pártok státusát (azaz hogy mit is jelent ez a fogalom), s finanszírozásuk módját.

Az Európai Bizottság végül azt javasolta, hogy évente összesen 8, 4 millió eurót lehetne az európai politikai pártok finanszírozására fordítani az EU közös költségvetéséből. Ilyen támogatásra azok a pártok lennének jogosultak, amelyek a tagállamok legalább egyharmadának a nemzeti vagy tartományi parlamentjében jelen vannak, vagy pedig a tagállamok legalább egyharmadában 5 százaléknál jobb eredményt érnek el az európai parlamenti választásokon.