Löw Immánuelre emlékeztek Szegeden
Születésének 150. évfordulója alkalmából Löw Immánuelre emlékeztek Szegeden kedden; a Dóm téri Pantheonban felavatták a város egykori főrabbijának szobrát, Lapis András szobrászművész alkotását, majd emlékülésen idézték fel a tudós rabbi életét és munkásságát.
“A múltnak abban a csaknem évszázadnyi szeletében, amelyben a két kiválóság, apa és fia – a szintén főrabbi Löw Lipót és Löw Immánuel – főszerepet kapott, Szeged virágzott, (…) gyarapodott, kultúrája példaértékű volt és messzire sugárzott” – emelte ki emlékező beszédében Botka László polgármester.
Felidézte, hogy a Löw család 14 gyermekének egyikeként született Löw Immánuel, akiből – Blau Lajosnak, a szentírástudomány professzorának szavai szerint – ” a földkerekség legtudósabb rabbija” lett.
Szónoklatait a magyar széppróza legkiválóbb alkotásai között tartják számon, egyszerre volt nyelvész, híres botanikus és természettudós, harcolt a szegedi zenepalota megépítéséért, sürgette a Fogadalmi templom felépítését.
Az 1879-es szegedi nagy árvíz idején csónakon menekítette a drága tóratekercseket, valamint megálmodta és megalapította a szegedi zsinagógát, amelyet Közép-Európa legszebb zsinagógájának tartanak – méltatta a tudós férfi munkásságát a polgármester.
Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, a Mazsihisz alelnöke hangsúlyozta, hogy Löw Immánuel élete összekapcsolódott szeretett városával, Szegedet és a híveit soha nem hagyta el.
“Elfogadták irodalmárként, archeológusként, filológusként, költőként, botanikusként, politikusként. A Löwök életműve, barátságuk keresztény társaikkal, más vallású főpap barátaikkal az ökumenikét jelképezi” – fejtette ki.
Az emlékülésen átadták a Löw Lipót- és Löw Immánuel-díjakat. A szegedi hitközség közgyűlése által tavaly alapított elismeréseket azok a kiemelkedő személyek kaphatják meg, akik maradandót alkottak a zsidó vallás fennmaradása, a szegedi közösség erősítése, értékeinek megőrzése érdekében, és segítették a helyi új zsinagóga rekonstrukciójának megvalósulását.
A Löw Lipót-díjat az idén Gyüdi Sándornak, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagyának és a Szeged című várostörténeti, kulturális, közéleti magazin szerkesztőségének ítélték oda. Löw Immánuel-díjat kapott Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Seifert Gézáné, a JOINT főmunkatársa, valamint Sámuel Hermanné, a Szegedi Felekezeti Szeretetotthon nyugalmazott vezetője.
Európa legkorábbi kutyái után nyomoztak
Úgy tűnik, az európai kutyák egyik őshazája a mai Dél-Németország volt.
Egy csontdarab írhatja át a szlávok történetét
Úgy tűnik, a szláv írásbeliség nem úgy alakult, ahogy a hagyomány tartja.
Ott bukkantak egy koponyára, ahol még nem is járhatott ember
A szakértők először nem értették, mit keres a lelet egy barlang eldugott aknájában.
2027-ben nyílhat meg az első űrhotel
Egyre kevésbé tűnik sci-finek, hogy az emberek egy nap az űrben nyaralhassanak.
A Bahamák első lakóinak nyomára bukkantak
Az emberek 14 ezer éve érkeztek meg a mai Floridába, a szakemberek viszont eddig azt hitték, hogy csak mintegy ezer évvel ezelőtt jutottak el a Bahamákra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
