Evolúció – a hideg miatt haltak ki a neandervölgyiek?

Minderről a New Scientist című tudományos lapban Tjeerd van Andel és az angliai Cambridge-i Egyetemen dolgozó munkatársai fejtik ki nézeteiket. Szerintük a modern emberekhez hasonlóan, a neandervölgyiek is délre menekültek a jégkorszak idején előrenyomuló gleccserek elől. A déli területeken azonban élelemhiány következett be, a hirtelen megszaporodott népesség miatt.

Magyar emlékek Magyarországon is felbukkannak az aurignaci és a moustérien kultúra emlékei: a Bükk hegységben az Istállós-kő nyugati oldalán, 535 méter tengerszint feletti magasságban, egy barlang 46 méter hosszú előcsarnokában 1912 óta folynak ásatások. A hosszadalmas kutatómunka a jégkor állatvilágának csontleleteit tárta fel, és számos tűzhely- és eszközmaradvány is felbukkant. Két kultúrrétegben az Aurignacien I. és II. emlékei kerültek innen elő. A rétegekben még mélyebbre leásva pedig durva, vaskos kőlándzsa hegyekre leltek a régészek. Ezek az eszközök a moustiéri kultúrához tartoznak. Elnevezésük onnan ered, hogy ugyanígy elkészített eszközöket legelőször a franciaországi Le Moustier nevű lelőhelyen találtak.

Az archeológusokból, geológusokból, antropológusokból, és klímakutatókból álló cambridge-i tudóscsoport úgy véli, hogy 30 ezer évvel ezelőtt kiéleződött a harc a túlélésért, és ebben a versenyben egy Kelet-Európából származó Homo sapiens csoport, vagyis a mai emberek közvetlen elődei győzedelmeskedtek.

Ez a csoport jobb vadászfegyverekkel és melegebb ruhákkal rendelkezett, ezért múlta felül kevésbé fejlett vetélytársait, többek között a neandervölgyieket.

Az eddigi teóriák szerint a neandervölgyieket a Homo sapiens elődei elűzték földjeikről, és kiirtották a fennmaradó töredékcsoportjaikat.

Az új elmélet szerint nem az ősemberek egymás elleni küzdelme volt meghatározó a neandervölgyiek mozgásában, hanem az Európát beborító jégtakaró vészes növekedése űzte el őket, és sorstársaikat, a szintén nem a Homo sapiens ághoz tartozó aurignaci (Aurignacien) embereket.

A neandervölgyiek és az aurignaci emberek egyaránt Európa déli részére vándoroltak, többek között a Fekete-tenger partvidékén és Dél-Franciaországban húzták meg magukat. Jó okuk volt a vándorlásra: a klímakutatók szerint 30 ezer évvel ezelőtt Európában a téli átlaghőmérséklet 10 Celsius fokkal zuhant!

Körülbelül 30 ezer évvel ezelőtt – bár a datálás sokszor egymástól eltérő időpontokat állapít meg – egyébként több kultúra is eltűnt Európából: a moustérien – „magyarul”: moustieri –, az aurignacien – „magyarul”: aurignaci – és a chatelperronien. Ezek közül talán a moustieri kultúra fonódik egybe a legjobban a neandervölgyi ősemberekkel. A régészek többnyire moustierinek nevezik azokat az eszközöket, amelyeket az antropológusok által neandervölgyieknek nevezett ősemberek használtak.

Visszatérve azonban az új elméletre, az élelem hiánya ezeken a déli területeken (Dél-Franciaországban és a Fekete-tenger vidékén) olyan drasztikus volt, hogy szinte „maguktól” kipusztultak ezek az embertípusok, és így győzedelmeskedhetett az evolúció során a Gravetti-kultúrához tartozó Homo sapiens, a mai modern ember (Homo sapiens sapiens) őse, s amely Kelet-Európából származott.

Egy horvát lelet, amely új megvilágításba helyezte a neandervölgyieket Egy 1999-es felfedezés egyébként új megvilágításba helyezte a neandervölgyiek kipusztulását. A tudósok addig úgy tartották, hogy a neandervölgyi embert a homo sapiens rögtön kiszorította, kiirtotta, de az akkori, 1999-es leletek szerint inkább több ezer éves együttélésről volt szó. Az is lehet, hogy a két embercsoportnak közös utódai is születtek. Erik Trinkaus (Washington University, St. Louis), Paul Pettitt (University of Oxford) és kutatócsoportja 1999-ben a horvátországi Vindija barlangjaiban talált neandervölgyi-csontokat tanulmányozták egy olyan radiokarbon-módszer alkalmazásával, amely lehetővé teszi, hogy megállapítsák a lelet korát. A kutatók arra jutottak, hogy két neandervölgyi 28, illetve 29 ezer évvel ezelőtt élt. Korábban az antropológusok túlnyomó többsége vélte, hogy a neandervölgyiek 34 ezer évvel ezelőtt haltak ki Európában, miután a mai ember Kelet-Európában 45 ezer évvel ezelőtt feltűnve lassan nyomult nyugat felé, és közben kiirtotta őket. A horvátországi leletek viszont arra mutatnak, hogy a neandervölgyiek egy ideig a mai ember feltűnése után sem pusztultak ki.