Hatvan éve hunyt el a Sikoly festője

Munch 1863. december 12-én született Løtenben. Christianiában, a későbbi Oslóban járt iskolába. Művészeti tanulmányait Christian Krohgnál, a norvég naturalista festőnél végezte. Művészetének alakulására ugyanakkor nagy hatással voltak az impresszionisták és a posztimpresszionisták, miután 1885-ben Párizsba utazott. Van Gogh, Seurat, Signac, Toulouse-Lautrec és főleg Gauguin művészete befolyásolta a norvég festőt.

1892 és 1910 között Párizsban és Berlinben élt, ez utóbbi helyen a német expresszionizmus kialakulásában már neki is döntő szerep jutott. 1910-ben hazatért Norvégiába, ahol élete végéig dolgozott.

Munch számára meghatározó volt a két íróval, Strindberggel és Ibsennel való találkozása is. A Larousse Enciklopédia szerint Munch az egyik legjelentősebb képviselője az expreszionizmus festészeti irányzatának. (Az expresszionizmus a belső érzelmek, érzések kifejezését tartja fontosnak.)

A fájdalom, a szorongás, a nyomor, a szerelem és a nő állandóan visszatérő témái Munchnak. Élénk, kontrasztos színekkel megfestett, arabeszkre emlékeztető vonalvezetésű képei közül a legismertebb talán az 1894-ben készült Sikoly, amely ma a norvég Nemzeti Galériában (Nasjonalgalleriet), Oslóban látható. Munch ezen kívül számos fametszetet és litográfiát is készített.

A fájdalom és a szorongás nem véletlenül Munch fő témái: fiatal korában vesztette el mindkét szülőjét, és egy fiú-, illetve egy lánytestvére is meghalt. Pesszimista alapérzéseit, világnézetét ez a későbbiekben döntően befolyásolta. A beteg gyerek (1886) a Vámpír (1893-94) és a Hamvak (1894) című képeinek keletkezését, akárcsak a híres Sikolyét ezek az életrajzi adatok is magyarázhatják.

A norvég festő 1944-ben halt meg, Ekelyben, az Oslo közelében lévő településen.