Teleki Pál szobrot kap a budai Várban
Egyhangúlag egyetértett a főváros szakbizottsága csütörtökön azzal, hogy a budai Várban elhelyezzék Teleki Pál egykori miniszterelnök szobrát.
Az ülésen emlékeztettek: a szobor elkészítésére a Teleki Pál Emlékbizottság 1999-ben írt ki pályázatot. Az indítványt Göncz Árpád előző, majd Mádl Ferenc jelenlegi államfő is támogatásáról biztosította. Miután a kiírás eredménytelennek bizonyult, Rieger Tibor szobrászművész kapott megbízást a bronz alkotás elkészítésére.
Németh Zoltán (Fidesz) bizottsági alelnök az ülésen javasolta, hogy a szobor talapzatán lévő felirat a tudós, államférfi szöveg mellett, tartalmazza a néhai politikus grófi címét is. Horváth Gyula (MSZP) alelnök ennek elutasítását indítványozta, mivel 1949 óta nem lehet Magyarországon használni a nemesi címeket. A szocialista alelnök hangsúlyozta azt is, hogy csak földrajztudósként becsüli Teleki Pált, akinek első miniszterelnöksége idején, 1920-ban fogadták el a numerus clausust, amely a zsidó fiatalok egyetemi bejutását volt hivatott korlátozni.
A politikus – aki második miniszterelnöksége idején, 1941-ben önkezével vetett véget életének – szobrát április 3-án, halálának 63. évfordulóján tervezik felavatni a várpalota Hunyadi udvarában, a Ludwig Múzeum homlokzatával szemben.
Teleki Pál először 1920. július 19. és 1921. április 13. között töltötte be a miniszterelnöki tisztet, majd 1939. február 16-tól volt másodszor is miniszterelnök. A “fegyveres semlegesség” álláspontjára helyezkedve megtagadta a Lengyelországra támadó német csapatok átengedését és az akkori közös lengyel-magyar határon át több százezer lengyel menekült továbbutazását tette lehetővé a szövetségesekhez. Amikor a németek 1941-ben közreműködését kérték Jugoszlávia megtámadásában, április 2-ról 3-ra virradó éjjel öngyilkos lett.
Ezek a tárgyak voltak Európa bronzkori fizetőeszközei
Manapság evidensnek vesszük, hogy léteznek egységesített fizetőeszközök, a távoli múltban azonban ez nem így volt.
Értékes leletek kerültek elő a budai Várban
Előkerült Erzsébet királyné pihenőházának oroszlánszobra a budai Várban.
Páratlan viking lelőhelyet tárt fel a földradar
A szakértők szerint a területen egy befolyásos közösség élt.
A névtelen jegyző szobra
A kódexekben feljegyzett megnevezése szerint ő volt P. Mester, Bélának, Magyarország néhai királyának jegyzője.
Így győzték le az amerikai őslakosok a tűzvészeket
Az elmúlt időszakban a világ számos pontján okoztak komoly veszélyt a bozót- és erdőtüzek, úgy tűnik azonban, hogy a múltban bizonyos közösségek képesek voltak együtt élni a szezonálisan felélénkülő lángokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
