Teleki Pál szobrot kap a budai Várban

Az ülésen emlékeztettek: a szobor elkészítésére a Teleki Pál Emlékbizottság 1999-ben írt ki pályázatot. Az indítványt Göncz Árpád előző, majd Mádl Ferenc jelenlegi államfő is támogatásáról biztosította. Miután a kiírás eredménytelennek bizonyult, Rieger Tibor szobrászművész kapott megbízást a bronz alkotás elkészítésére.

Németh Zoltán (Fidesz) bizottsági alelnök az ülésen javasolta, hogy a szobor talapzatán lévő felirat a tudós, államférfi szöveg mellett, tartalmazza a néhai politikus grófi címét is. Horváth Gyula (MSZP) alelnök ennek elutasítását indítványozta, mivel 1949 óta nem lehet Magyarországon használni a nemesi címeket. A szocialista alelnök hangsúlyozta azt is, hogy csak földrajztudósként becsüli Teleki Pált, akinek első miniszterelnöksége idején, 1920-ban fogadták el a numerus clausust, amely a zsidó fiatalok egyetemi bejutását volt hivatott korlátozni.

A politikus – aki második miniszterelnöksége idején, 1941-ben önkezével vetett véget életének – szobrát április 3-án, halálának 63. évfordulóján tervezik felavatni a várpalota Hunyadi udvarában, a Ludwig Múzeum homlokzatával szemben.

Teleki Pál először 1920. július 19. és 1921. április 13. között töltötte be a miniszterelnöki tisztet, majd 1939. február 16-tól volt másodszor is miniszterelnök. A “fegyveres semlegesség” álláspontjára helyezkedve megtagadta a Lengyelországra támadó német csapatok átengedését és az akkori közös lengyel-magyar határon át több százezer lengyel menekült továbbutazását tette lehetővé a szövetségesekhez. Amikor a németek 1941-ben közreműködését kérték Jugoszlávia megtámadásában, április 2-ról 3-ra virradó éjjel öngyilkos lett.