Auguszta, Bertold2024. március 29., péntek
Kultúra

Velence – a „felfújt” város?

National Geographic Magyarország

Merész tervvel álltak elő nemrégiben olasz tudósok: a lagúnák városát úgy akarják megmenteni az elsüllyedéstől, hogy széndioxidot pumpálnak az altalajba.

A széndioxid talajba juttatásától azt remélik a szakértők, hogy a város „felemelkedik”, s így kevésbé fenyegeti majd Velencét, hogy elborítja a víz. Persze a legmerészebb tervek még csak a szakértők ötletei, megvalósításuk időpontja teljesen bizonytalan.

Volt már példa városok elsüllyedésére

Velence megmentési terve a német Die Welt című lapot arra késztette, hogy felidézze azokat a városokat, amelyeket a történelem során a világtengerek elborítottak. Így például a frízek földjén, a Németországhoz tartozó Északi-Fríz-szigetek vidékén egykor létezett egy város, amely fontos kereskedelmi központ volt, s amelyet Rungholtnak hívtak. Ezt a települést azonban a tenger árja először 1362-ben pusztította el részben, majd 1634-ben bekövetkezett a szinte teljes pusztulás.

A tenger persze már korábban, és még később is nagyobb területeket foglalt el, de Rungholt eltűnése leginkább az 1630-as évekhez köthető. Ma már csak Pellworm és Nordstrand szigete emlékeztet a környéken az egykor virágzó kereskedővárosok vidékére. (Az Északi-Fríz-szigetek Dániától kissé délebbre találhatók az Északi-tengerben, ellentétben a sokkal jobban ismert, Hollandiához tartozó Nyugati-Fríz-, illetve a Németország részét képező Keleti-Fríz-szigetekkel.)

Persze nemcsak Rungholt esett áldozatul a világtengerek terjeszkedésének, illetve a szárazföldek süllyedésének. Atlantis, illetve az erről szóló legendák is alighanem egy olyan város vagy állam pusztulását örökítették meg az emberiség emlékezetében, amelynek pontos helyét ma már nehéz lenne megtalálni. Mindenesetre az utóbbi években a víz alatti régészet a Fekete-tengertől az Indiai-óceánig számos eddig ismeretlen leletet tárt fel, amelyek azt bizonyítják, hogy nem lenne kivételes, ha újabb város esne áldozatul a természet erőinek.

A National Geographic Online-on is nemrégiben számoltunk be arról, hogy a tudósok a világ legrégebbi – akár 7-17 ezer éves – civilizációját feltételezik Ceylon szigetétől nem messze, India délkeleti tengerpartján. A kutatók ott éppen most szeretnék igazolni, hogy talán még a suméreknél is régebbi kultúrára bukkantak a víz alatt, Poompuhar közelében, a Koromandel-parton.

Felfújnák Velencét

Visszatérve Velencéhez, az olasz tudósok most amiatt aggódnak, hogy Velence is a világtengerek „martalékává” válhat nemsokára. Főleg akkor, ha az illetékesek nem tesznek megfelelő intézkedéseket a város megmentésére. Persze ez a félelem nem teljesen jogos: éppen májusban kezdődött az a milliárdos beruházás, amely a MOSE (Modulo Sperimentale Elettromeccanico, Kísérleti Elektromechanikus Modul) nevet viseli, s amely hatalmas, a tengerben összeszerelt, mozgatható kapukkal akadályozná meg az egyre gyakrabban ismétlődő tengerárakat, és a város károsodását.

Az újabb ötlettel viszont nemcsak az időnkénti áradásoktól szeretnék megóvni a lagúnák városát, hanem az állandóan, permanensen emelkedő vízszint káros hatásait is kivédenék a javaslattevők. Tulajdonképpen a településnek helyt adó sziget megemelésére dolgoztak most ki terveket a szakértők. Az elv egyébként igen egyszerű: a környező erőművekben keletkező széndioxidot (ami ott hulladékgáznak számít), az altalaj homokos rétegébe pumpálnák. Ez a réteg 600-800 méterrel helyezkedik el a felszín alatt. A homokréteg áthatolhatatlan a széndioxid számára, így a gáz nem szökhet el, s egyúttal a fölötte elhelyezkedő talajrétegeket „feljebb nyomja”.

A tudósok számításai szerint így Velencét a következő tíz évben 24 centiméterrel emelhetnék meg. Ez elegendő lenne ahhoz, hogy az árvizek kilencven százalékától megóvják a páratlan építészeti és művészeti emlékekkel rendelkező várost. Velence egyes pontjain egyébként minden harmadik napon a talaj süllyedését jelentik a méréseket végző szakemberek.

Az Eos nevű szaklapban egy még „vadabb” ötlettel is előállt Giuseppe Gambolati, a padovai egyetem kutatója. Gambolati és munkatársai azt is felvetették, hogy a széndioxid helyett tengervizet kellene pumpálni az altalajba. Ez ugyanis még inkább „felnyomná” a fölötte lévő rétegeket, és Velence tíz év alatt akár 30 centiméterrel is megemelkedhetne. (Ez a megoldás azonban nem gondoskodna az egyébként káros üvegházhatást okozó széndioxid gáz végleges tárolásáról.)

24 centiméterrel magasabban

Az, hogy a széndioxid eltávolítása, ártalmatlanítása nem fikció, hanem valóság – nos ezt már Norvégiában kipróbálták mások. A Statoil nevű norvég cég az északi ország partjai mentén, a Sleipner olajmezőn ötmillió tonna széndioxidot préselt a tengeraljzatba. A megoldás mellett szól az is, hogy Velence felpumpálása nem okozna gondot a híres épületek fenntartásában, nem repednének szét a több évszázados reneszánsz, gótikus, bizánci és barokk stílusú műemlékek.

A felpumpálás mindenesetre a várost olyan magasságba emelné, mint amilyen az száz évvel ezelőtt volt. Időközben ugyanis a talajvíz és a földgáz kitermelése, illetve az általános süllyedés következtében 15 centiméterrel alacsonyabban helyezkedik el a város, mint egy évszázaddal korábban. Ráadásul a világtengerek szintje e helyi folyamatoktól függetlenül is emelkedett, méghozzá nyolc centiméterrel. Mindez összességében 23 centiméteres süllyedést tesz ki, éppen egy centivel kevesebbet, mint a felpumpálás eredményeként bekövetkező emelkedés.

A talaj süllyedése szakértők szerint az utóbbi időben lényegesen lassult. A tengervíz szintjének emelkedése azonban egyre fenyegetőbb. A globális felmelegedés hatásait vizsgáló tudósok szerint az elkövetkező száz évben akár 88 centivel is emelkedhet a tengerszint. Az ENSZ klímakutató bizottsága szerint a legvalószínűbb az, hogy mintegy fél méterrel nő majd a vízszint.

Ha mindez bekövetkezik, a gigantikus MOSE-projekt, a zárógátak építése teljesen elavulttá válik. A MOSE feladata az lenne ugyanis, hogy a velencei lagúnát és az Adriai-tengert összekötő három csatornát, átjárót szükség esetén lezárja. A MOSE előreláthatólag 2011-ben kezdi meg működését. Ha a vízszint azonban tovább emelkedik, a MOSE-nak egyre többször kellene zárva tartania a kapuit, így viszont a lagúna egy hatalmas szennyvízlerakóhellyé alakulna át.

A város és az alatta lévő sziget megemelése révén viszont a MOSE is sokkal tovább működhetne, s további drága műszaki létesítményekre már nem lenne szükség a város védelméhez. Eddig egyébként a velenceiek leginkább úgy védekeztek az áradások ellen, hogy a járdák, illetve az utcák szintjét folyamatosan emelték. Ez a gyakorlat azonban sokszor ellentétes volt a műemlékvédelmi előírásokkal.

Ugyanakkor megfigyelők emlékeztetnek rá: Velencében gyakorlatilag minden kockán forog. Az egész város megmentéséről van tehát immár szó. Ötven évvel ezelőtt még 160 ezer lakosa volt a településnek, ma viszont legfeljebb hatvanezren élnek itt, mert egyre többen hagyják el a várost. Egyes adatok szerint a lakások 30 százaléka üresen áll Velencében. A víz a pincékbe már régen betört, a falak is átnedvesednek, az utcákon is sokszor nehéz járni. Gyakran szemétben és fekáliában kell átgázolniuk a helyi polgároknak, ha a tenger árja eléri a szigetet. A víz, amely a város mesés gazdagságát eredményezte a középkorban, most a pusztulást hozhatja az észak-itáliai településre.

7000 éves kenukat találtak Olaszországban

7000 éves kenukat találtak Olaszországban

A leletek sokat elárulnak az újkőkori emberek tudásáról.

Ne legyen ajándék húsvétra élő állat!

Ne legyen ajándék húsvétra élő állat!

Óva int az élő állat húsvéti ajándékozásától az Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület.

Több ezer éves szekeret rejtett egy sír

Több ezer éves szekeret rejtett egy sír

A 35-40 éves korában elhunyt férfit szarvasmarháival és szekerével együtt temették el.

Rejtett, ősi alagútrendszert találtak Izraelben

Rejtett, ősi alagútrendszert találtak Izraelben

A felszín alatti folyosókat rejtőzködésre használhatták a Bar Kohba-felkelés idején.

Ezeréves korcsolyát találtak

Ezeréves korcsolyát találtak

A Csehországban feltárt lelet ritka bepillantást nyújt a középkori emberek találékonyságába és mindennapjaiba.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket