Balassagyarmat, a legbátrabb város

A cseh katonaság Balassagyarmatról való 1919-es kiűzésének 85. évfordulójára emlékeztek a nógrádi városban csütörtökön; a városháza falán lévő emléktáblánál a kormány nevében Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára helyezett el koszorút.
A cseh katonaságot katonák, polgárok és vasutasok űzték ki 1919. január 29-én Balassagyarmatról, amikor a csehek megpróbálták kiszélesíteni az általuk megszállt területet, minél délebbre tolva az 1918-as belgrádi szerződés által megállapított demarkációs vonalat. A csehek kiszorítása segített abban, hogy a trianoni béketárgyalás eredményeként Balassagyarmat Magyarország része maradt.
E helytállás miatt viselheti Balassagyarmat 1998-tól hivatalosan is a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb város címet. A Nógrád megyei városban 85 évvel ezelőtt hajnali négy órakor indult a kürtszóval jelzett támadás. A 38. és a 16. magyar gyalogezred karhatalmi századának katonáihoz csatlakozott a vasutasok különítménye.
A csehek az első támadást visszaverték, a katonák ekkor kivonultak a városból. Ezért volt nagy jelentőségű a fegyvert fogó polgárság fellépése, amely a folytonos, különböző helyekről leadott lövésekkel azt a látszatot keltette, mintha a katonaság a városban lenne, sőt túlerőben is volna.