ÖKOnferencia – megújúló energiaforrások Magyarországon

Példaként említette, hogy a kéndioxid-kibocsátás az 1980-as évi 1.633 kilotonnáról 2001-re 473 kilotonnára esett vissza. A főosztályvezető utalt arra, hogy a szennyezőanyag-kibocsátások további mérsékléséhez növelni kell az energiatakarékosságot, illetve javítani kell az energiahatékonyságot. Jelezte: országosan ki kell alakítani azt az energiaszerkezetet, amely kevésbé terheli a környezetet, és fontos a megújuló energiaforrások elterjesztése.

Poós Miklós, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) osztályvezetője elmondta, hogy Magyarországon jelentős megújuló energiaforrás-potenciál van, de a felhasználás még alacsony. A teljes energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások Magyarországon 3, 6 százalékot képviselnek az európai uniós 5, 3 százalékossal szemben.

Szerdahelyi György, a GKM főosztályvezető-helyettese úgy vélekedett, hogy Magyarország a megújuló energiaforrás felhasználásában megfelelő arányt ért el, a geotermikus adottságok jók, ugyanakkor a geotermikus erőmű építésének költsége magas. A napenergia felhasználása során is 20-25 év alatt térülne meg a beruházás. A főosztályvezető-helyettes utalt arra, hogy hat szélerőmű van Magyarországon és 180 projektet adtak be a vállalkozók.

Szerdahelyi György szólt az energiatakarékossági pályázatokról. Utalt arra, hogy 1997 óta a kormány növelte a pályázható források összegét. Az idén 3, 25 milliárd forint pályázati keret áll rendelkezésre a különböző energiatakarékossági, energiahatékonysági pályázatokra, amelyet a strukturális alapokból pályázható források 1, 2 milliárd forinttal kiegészítenek. Az energiatakarékossági pályázatok február 1-jén jelennek meg, és február 15-től lehet majd a pályázatokat beadni.

Feiler József, a KVM osztályvezetője elmondta, hogy áprilisra elkészül a magyar széndioxid kibocsátási számítás, és 2005-től Magyarországon is működni fog az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere. 2005-2007 között egy tanulási periódusra lehet számítani. Feiler József felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió ellenőrizni fogja a túlallokációt, ezért a cégek az igazolható igénynél nem kaphatnak több széndioxid-kibocsátási kvótát. Túllépés esetén büntetésre lehet számítani.