Rudolf főherceg halála

Az okokat, a válaszokat elsősorban Rudolf gyermekkorában, neveltetésében, gondolkodásmódjában, társadalmi helyzetében kereshetjük. A trónörökös 1858. augusztus 21-én született, s a Rudolf Ferenc Károly József nevet kapta, főhercegi rangja mellé. A fiatal édesapa, az alig 28 éves Ferenc József végtelenül boldog volt, hiszen 1793 óta nem született egészséges fiúgyermek a Habsburg családban. A kis trónörökös nemcsak a trón várományosa, hanem a birodalom jövőjének és a Habsburg uralom folytonosságának biztosítéka is volt.

Gyermekkor

Rudolf gyermekkorából hiányzott a szeretetteljes családi légkör. Édesanyja, Erzsébet nagyon fiatalon került a bécsi udvarba és nem tudott megbirkózni császárnéi szerepével és az ezzel járó kötelezettségeivel. Sem az anyósa, sem a férje nem állt mellette, hogy megfelelő támaszt nyújtva megkönnyítsék a beilleszkedését. Erzsébet aranykalitkába zárt rab madárnak érezte magát és súlyos lelki válsággal küzdött. Gyermekei nevelését a főhercegasszony, Zsófia sajátította ki, mondván, hogy Sissy még maga is gyermek. Az anyósával szembeni harcban alul maradt. Erzsébet a problémák elől menekülve utazásaiban talált vigasztalást. Így fia csak ritkán találkozott vele, és a biztonságot nyújtó anyai szeretet nélkül kellett felnőnie.

Édesapja pedig zárkózott természete miatt és a birodalom irányításával kapcsolatos teendői következtében nem tudott bizalmas viszonyt kialakítani a fiával. Rudolf élénk szellemű és kielégíthetetlen tudásszomjjal rendelkező ifjú volt, aki a liberális eszmék iránt fogékonnyá vált, ez viszont ellenkezett apja konzervatív gondolkodásával és elveivel, így a későbbiek során komoly konfliktusok forrásává vált közöttük.

Házasság

Louise Coburg (Rudolf sógornője) így írta le: „Több volt, mint szép, egyenesen csábító volt. Középtermetű és nagyon arányos, és bár törékenynek látszott, mégis erős volt. (…) Tompa fényű arca érzelmes volt… zavarbaejtően nyílt, tiszta és finom lelkű volt. Mosolya talán még ezeknél is nagyobb hatással volt az emberekre.” A nők körében rendkívül sikeressé vált.

Rudolf 1881-ben nősült meg. Választása a belga királyi pár leányára, Stefániára esett, ezzel a döntésével a főherceg mindenkit meglepett. Édesanyja, Erzsébet így nyilatkozott leendő menyéről: „A trónörökös nem látszott nagyon boldognak, menyasszonya igen előnytelen benyomást tett… Sárga haja csak a feje tetején kezdődött. Olyan volt, mint egy albínó, kicsi, rossz pillantású, vörös szemekkel.” A negatív fogadtatás ellenére a házasság első négy éve harmonikus és boldog volt. Rudolf életébe az állandóság és a nyugalom költözött, egy társra talált, aki csak őrá figyelt.

Az idillt azonban fokozatosan felváltotta az ellenségeskedés. Stefánia nem tudott azonosulni férje haladó nézeteivel, mélységesen konzervatív gondolkodásmódja miatt, ráadásul szűklátókörűsége éles ellentétben állt Rudolf érdeklődő és alkotó szellemével. A trónörökösné tehát szellemi téren sem tudott méltó párjává válni férjének, ebből adódó kisebbségi komplexusát úgy próbálta elrejteni, hogy mindig támadólag, agresszíven lépett fel párjával szemben, ha csak tehette, kritizálta és ellenkezett vele. Rudolf végül teljesen elhidegült tőle. Marie Wallersee grófnő korábbi jóslata beteljesült: „… nem kell attól tartani, hogy egy ilyen feleség mellett Rudolf mintaférj lesz.”

Politikai élet

A XIX század második felének egyik fontos kérdése a nemzetiségi kérdés volt. Rudolf felkarolta a szlávok ügyét, úgy gondolta, a monarchia terjeszkedését csak a szláv lakosság együttműködésével lehet elérni. Támogatta a vallási kisebbségeket, a földreformot és az iskolarendszer átformálását is. Rudolf barátai a liberális körökből kerültek ki. Ferenc Józsefben ez félelmet váltott ki, ezért minden eszközzel megpróbálta távol tartani fiát a kormányzati ügyektől. Reprezentációs feladatokat bízott rá, és külföldi utazásokkal próbálta távol tartani az udvartól. Az ott látottak megszilárdították elképzeléseit, az arisztokráciát elmarasztalta, műveletlenséggel és semmittevéssel vádolta.

1881-ben ismerkedett meg Moritz Szeps-szel, a szabadelvű Neues Wiener Tagblatt főszerkesztőjével. Ő lett a hiányzó láncszem a trónörökös és a külvilág között. Ő látta el azokkal a kül-, és belpolitikai információkkal, amelyektől az apja elszigetelte. Ferenc Józsefet aggasztotta fia Franciaország iránti érdeklődése is, hiszen a hagyományos monarchikus államformát preferáló Európa fenntartással viseltetett a köztársaság útjára lépő Franciaországgal szemben. Rudolf ellenezte a Habsburg-porosz közeledést is. Ferenc József annyira veszélyesnek tartotta fia viselkedését, hogy a bécsi titkosrendőrséggel figyeltette minden lépését.

Vetsera Mária és a tragédia

Vetsera Mária bárókisasszony 1888-ban találkozott Rudolffal. A 17 éves lány rajongó szerelemre gyulladt a főherceg iránt. Titkos kapcsolatuk hamar kitudódott, a botrány miatt Ferenc József tűrhetetlennek tartotta ezt a viszonyt, és felszólította fiát, vessen véget neki, de ő erre nem volt hajlandó.

Rudolf megpróbálta rendezni magánéletét, és a válás mellett döntött. Levelet írt a szentszékhez, amelyben kérte a pápát, hogy érvénytelenítse házasságát. A kérelemről a császár is tudomást szerzett, aki magánkívül volt a dühtől és nagyon heves vitát folytatott fiával, röviddel a tragédia előtt. Rudolf Mayerlingbe utazott vadászni. Ide érkezett a várandós Mária is. 1889. január 30-án reggel a főherceg hűséges komornyikja és Hoyos gróf, a trónörökös barátja, találta meg a fiatal párt vérbe fagyva. A tragédia után rengeteg iratot, dokumentumot megsemmisítettek, amelyek segíthettek volna megválaszolni az esemény kapcsán felmerülő kérdéseket.

Így csak sejteni lehet, hogy valójában mi is történt azon a szörnyű éjszakán. Egyes feltételezések szerint Rudolf maga vetett véget életének, Vetsera Mária halála azonban máig tisztázatlan. A legtöbb bizonyíték mégis a kettős öngyilkosság elméletét támasztja alá, bár egyesek gyilkosságokról, mérgezésről beszélnek, politikai indokokat sem kizárva. Rudolf esetében a hivatalos vizsgálat megállapította, hogy önkezével vetett ugyan véget életének, de ezt zavart elmeállapotban tette, így a katolikus temetés elől elhárult minden akadály. Ugyanakkor Vetsera Máriát méltatlan körülmények között, titokban hantolták el Heiligenkreuz mellett.