244 zarándok halála a mekkai zarándoklaton

– Hasonló számú zarándok megsérült, heten közülük válságos állapotban vannak – közölte a zarándoklat ügyeiben illetékes szaúdi miniszter. Ijjad bin Amin Madani kijelentette sajtóértekezletén: “minden óvintézkedést megtettünk hogy elkerüljünk egy ilyen szerencsétlenséget. Isten azonban így akarata, a sors erősebb minden elővigyázatnál”. Azt mondta, hogy az áldozatok többsége szaúdi állampolgár.

A Mohamed próféta által elrendelt szertartáson, a háddzs harmadik napján, Allah nevét kiáltozva minden hívő hét követ dob a szent város, Mekka közelében húzódó Mína-völgyben a sátánt jelképező három oszlopra annak jelképeként, hogy megveti a sátánt, és elutasítja kísértéseit. A muzulmánok hite szerint az oszlopok azon a helyen állnak, ahol az ördög megjelent Ibrahim (Ábrahám) próféta és fia, Iszmail előtt.

A Dzsamarat-hídon összetorlódott a tömeg

A kegyes szertartásnak különösen veszélyes szakasza a 15 méter széles Dzsamarat-híd, amelyen keresztül a zarándokok tömege megközelíti a sziklák között elhelyezkedő kis térséget, ahol az oszlopok állnak. A viszonylag széles megközelítési utakon hömpölygő tömeget a híd itt hirtelen szűk korlátok közé tereli, s ilyenkor az elbotlók a nagy szenvedéllyel előrenyomuló embertömeg lábai alá kerülhetnek. (A szenvedély oka, hogy a hívők a bűnöktől való megtisztulás állapotát remélik elérni ebben a szertartásban.)

Vasárnap, a Muzdalifahban mondott hajnali ima után kétmillió, fehér lepelbe burkolózó zarándok sereglett a közeli Mínába, a Dzsamarat-híd felé. Szemtanúk szerint a tömeg megrekedt a hídon, s közben több ember leesett róla. A hatóságok a pánik kitörése láttán azonnal visszaszorították az emberáradatot, és kordonnal lezárták a tülekedés helyszínét. 27 percen belül megfékezték a zűrzavart és a szörnyű taposást, de így sem tudták elkerülni a tragikus kifejletet.

A szertartás szinte minden évben emberéletet követel, de ez a mostani volt az utóbbi esztendők egyik legsúlyosabb tragédiája. Tavaly 14 zarándok vesztette életét, 2001-ben 35, míg 1998-ban 180 ember halt meg a tumultusban. A mekkai zarándoklat az iszlám vallás “öt oszlopa” közé tartozik. Minden muzulmánnak, akinek testi állapota és anyagi helyzete megengedi, el kell zarándokolnia életében egyszer a mekkai szent helyekre.

Előzmény: Az Arafat-hegyi szertartás

Szaúd-Arábia főmuftija a terrorizmus és az erőszak elleni harcra szólított fel, és a nőknek az iszlám értékek tiszteletben tartását ajánlotta szombaton, a sátánt szimbolizáló sztélék megkövezése előtti szertartáson, az Arafat-hegyen.

Az éves mekkai zarándoklat egyik csúcspontján több százezren gyűltek össze a Mekkától hat kilométerre fekvő hegy oldalában, azon a helyen, ahol az iszlám hagyomány szerint Mohamed próféta utoljára prédikált.

Abdel Aziz al-Sejk, a szaúd-arábiai ulémák tanácsának elnöke a Namiráh mecsetben tartott prédikációjában emlékeztetett arra, hogy az iszlám tiltja az erőszak minden formáját. Ugyanakkor arra buzdított, hogy meg lehet ölni bárkit, aki meg akarja osztani a muzulmánokat és aki támadja az iszlám legitim vezetőit.

A főmufti megerősítette: ellenzi a nők egyenjogúsítását. “A nők hálásak lehetnek azért a tiszteletre méltó szerepért, amelyet az iszlám, mint anyáknak ad nekik” – mondta, hangsúlyozva, hogy a muzulmán nők nem hagyhatják el a fátylat.

Az Arafat-hegyi zarándoklat az utolsó ítéletre váró emberek várakozását jelképezi. Ezt követően a hívek leereszkednek a Mina-völgybe, hogy feláldozzanak egy állatot, általában egy birkát, Ábrahám áldozatának emlékére. Ezzel a rítussal kezdődik az íd-al-adha ünnep. A következő három napban megkövezik a sátánt szimbolizáló sztéléket. A zarándoklat szerdán ér véget. A szaúdi tájékoztatási miniszter szerint az idén 2 millióan vesznek részt a zarándoklaton, köztük 1, 4 millióan érkeztek külföldről.