Száz éve hunyt el Zalaegerszeg „városalapítója”

Kovács Károly nem Zalában, hanem szomszédos Somogyban, Kaposváron született 1839-ben. Végzett ügyvédként került az 1860-as években Zalaegerszegre, ahol irodát nyitott. Nem volt gazdag ember, viszont nagyfokú közéleti érdeklődés és kiváló szervezőkészség jellemezte – írja róla a Deák Ferenc Megyei Könyvtár internetes oldala.

Már 1870-ben képviselőtestületi tag lett, 1874-ben pedig parancsnoka az újraalakult Zalaegerszegi Önkéntes Tűzoltó Egyletnek. Az általa vezetett képviselőcsoport kitartó munkájának eredményeként Zalaegerszeg 1885. május 13-án rendezett tanácsú város lett. Nem véletlen, hogy ezek után az első polgármesterré is őt választották meg.

Kovács Károly tíz évig állt a város élén. Először a gyalázatos közlekedési feltételeken változtatott – írja a megyei könyvtár internetes oldala. Megépíttette a Zalaegerszeg-Zalaszentiván vasúti szárnyvonalat, megteremtette a feltételeket a Bak-Lenti irányú továbbépítésnek is. Egyesítette Olát Zalaegerszeggel. Óriási építkezésekbe kezdett (pénzügyi palota, új városháza, óvoda, Arany Bárány Szálló).

Nevéhez fűződött az állami főgimnázium megépítése is. Kedvezményekkel segítette a magánépítkezéseket. 1888-ban téglaégető kemencét és szárítót létesített a városban. Az ipar és kereskedelem felpezsdítése érdekében elérte, hogy egy huszár osztályt telepítsenek Egerszegre.

Bár a város fejlesztésében múlhatatlan érdemeket szerzett, nem számolt a település teherbíró képességével. Óriási adósságokat halmozott fel, így polgármesterségének utolsó időszakában elvesztette népszerűségét – írja róla a www.dfmk.hu weboldal. Meggyengült látására hivatkozva 1895. november 20-án lemondott hivataláról. A közélettől visszavonult, ügyvédként dolgozott 1904. február 5-én bekövetkezett haláláig.

Munkásságának elismeréseként a város díszsírhelyet adományozott számára; arcképét is megörökítő követ állított neki, amely ma is megtalálható a róla elnevezett téren.

Zalaegerszeg várossá alakítása és intézményeinek kiépülése – kronológia

1884. augusztus 7. – a képviselőtestület határozatot hoz, amelynek eredményeként kérvényezik Egerszeg “rendezett tanácsú várossá” való alakítását.

1884. november 17. – a belügyminiszter jóváhagyja a város átalakulási kérvényét.

1885. május 13. – a város “rendezett tanácsú” várossá alakításának befejezése: a városi tisztikar és a polgármester – Kovács Károly – megválasztása.

1885 – vasúti szárnyvonal építésének kezdete Zalaszentiván irányába

1885 – huszárezred letelepítése a városban, illetve az akkor még önálló Olában, amelyet két év múlva csatolnak Egerszeghez

1886 – a kórház épületének átadása

1886. április 11. – az Ipartestület megalakulása

1887. november 24. – Ola község Zalaegerszeghez csatolása

1888 – a községi polgári leányiskola megindítása

1889. szeptember 29. – megkezdődik az Ukk – Csáktornya vasútvonal zalaegerszegi vasútállomásának építése

1890. október 19. – az Ukk-Csáktornya vasút megnyitása

1893 – az Arany Bárány fogadó átépítésének kezdete (1894-ben készült el az épület).

1894 augusztus – a város, a vármegye és az állam megállapodása főgimnázium létesítéséről Zalaegerszegen

1895 szeptember – a gimnázium első évfolyama megkezdi működését [a gimnázium épülete 1897. aug. 20-án készült el]

1895. december 12. – Kovács Károly polgármester lemondása

1896 május – millenniumi ünnepségek Zalaegerszegen