National Geographic Magyarország

Több magyar környezetvédő civil szervezet levélben kér segítséget a NATO-tól a romániai Verespatakon tervezett cianidos technológiát használó külszíni bányaberuházás ügyében - jelentette be Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője csütörtökön Szegeden, egy fórumon.

“Ma eljuttattuk levelünket Günther Altenburghoz, a NATO politikai ügyekért felelős főtitkárhelyetteséhez, amelyben kértük, hogy a szervezet vizsgálja meg a tervezett beruházás környezeti kockázatait és minden rendelkezésre álló eszközt használjon fel annak leállítása érdekében – közölte Jávor Benedek.

Levelükben rámutatnak: a kanadai Gabriel Resources 13 millió tonna éves kapacitású bányaberuházása ugyanazt a cianidos technológiát használná, mint a 2000-es tiszai ciánkatasztrófát okozó nagybányai bánya. Az Európa legnagyobb arany- és ezüstbányájának tervezett üzem működése során keletkezett ciános szennyvizet zagytóban halmoznák fel. A 800 hektár méretű tározó kialakítását egy meddő kőzetből épített 185 méter magas gáttal tervezik.

A javasolt ciános technológia alkalmazásával, a bányák 14 éves élettartamának végére 250 millió tonna veszélyes anyag – a nagybányai katasztrófa során elszabadult mennyiség sokszorosa – halmozódik fel – áll a NATO-hoz eljuttatott levélben.

Jávor Benedek elmondta, a kezdeményezést aláíró szervezetek: a Védegylet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület azért fordult a katonai szervezethez, mert a NATO-n belül 1969 óta külön szervezeti egység foglalkozik a nem hagyományos biztonságpolitikai kockázatokkal.

Jávor Benedek hozzátette: azt kívánják, hogy a szövetség tegye egyértelművé, Románia euroatlanti integrációja csak akkor elképzelhető, ha az ország teljesíti az európai környezetvédelmi normákat.