Borbála, Barbara, János2020. december 04., péntek
Kultúra

A tudomány győzött a „csontháborúban”

National Geographic Magyarország

Az Egyesült Államok egyik fellebbviteli bírósága engedélyezi a tudósoknak egy 9000 éves csontváz vizsgálatát. A döntés annak ellenére született, hogy az indián törzsek egy része ellenezte a lelet beható tanulmányozását.

A csontokat két tinédzser találta meg 1996-ban, Washington szövetségi államban, az USA északnyugati részén, Kennewick település közelében.

Az indiánok temetnének, a tudósok vizsgálódnának

Az amerikai indiánok szeretnék szokásaik szerint eltemetni az általuk távoli rokonnak nevezett ember maradványait, ugyanakkor a tudósok szerint a csontváz olyan különleges jellemzőkkel bír, amelyek további tanulmányozást indokolnak.

A fellebbviteli bíró most úgy találta, hogy lehetetlen kapcsolatot találni az indián törzsek és a „Kennewicki Ember” között – adta hírül a BBC. Ronald M Gould bíró írásos indoklása szerint a maradványok csak akkor tekinthetők bennszülött amerikainak (ez az indiánok politikailag korrekt elnevezése a modern amerikai angolban), ha valamilyen kapcsolatba hozhatók a létező törzsekkel és népekkel, vagy kultúrákkal.

Minthogy az eddigi „korlátozott kutatások” nem tudták ezt a kapcsolatot igazolni, a San Francisco-i székhelyű 9. körzeti fellebbviteli bíróság zöld utat adott a tudósoknak. A bíróság megerősítette az elsőfokú ítéletnek azt a rendelkezését, hogy egyelőre nem szabad eltemetni a maradványokat, és ehelyett inkább tudományos vizsgálatnak kell alávetni a csontvázat.

Az amerikai kormányzat részét alkotó Department of Interior (amelyhez az indián ügyek kezelése is tartozik) tudományos szakértői egyébként azt állították a perben, hogy a Kennewicki Ember sajátosságai eltérnek mindegyik ma élő indián törzs jellegzetességeitől, bár nem zárták ki az esetleges távoli biológiai kapcsolatot.

Mindezek után remélik a tudósok, hogy tovább tanulmányozhatják az Amerika korai őslakosai közé sorolható ember maradványait. Ezek a kutatások fényt deríthetnek Észak-Amerika első betelepülőinek eredetére is. A Kennewicki Ember jelenleg a Burke Múzeumban található, amely a seattle-i székhelyű University of Washingtonhoz tartozik.

Nem biztos, hogy az indiánok voltak Amerika első lakói

A Kennewicki Emberrel kapcsolatos vizsgálatok nem jutottak olyan stádiumba, hogy pontos tudományos besorolását, eredetét meg lehessen állapítani. Ugyanakkor vannak olyan hipotézisek, miszerint esetleg nem is biztos, hogy az indiánok voltak Amerika – egyedüli – őslakosai. Az utóbbi időben egyre több teória bukkan fel arról, hogy a korai időszakokban Amerikában voltak olyan telepek, amelyeket esetleg európai vagy ausztráliai bevándorlók hoztak létre, s nem az ázsiai eredetű indiánok. (Minderről korábban a National Geographic Online-on is beszámoltunk már.)

Minden kétséget kizáró bizonyíték nem született e témában, ám korábbi, részleges vizsgáltok szerint a Kennewicki Ember nem mongolid, hanem ainuid vonásokat mutat. Ennek jelentősége az, hogy ha az ainuid (egy Japánban ma is élő népcsoporthoz, az ainukhoz hasonló) jellemzők bebizonyosodnának, akkor ez alapvetően módosítaná a tudósok eddigi elképzeléseit Amerika őstörténetéről, minthogy nem ázsiai, hanem óceániai származást valószínűsítene.

Ilyen ainuid jellegű koponyát találtak egyébként nemrégiben Mexikóban is, tehát egyre valószínűbb, hogy esetleg az óceániai térségből is jöhettek embercsoportok az Újvilágba. Az ainuk ma Japánban élnek, valószínűleg egy olyan ősi rassz maradványát képezik, amelynek más leszármazottjai az ausztralid, melanezid és más népcsoportok. (Az ainuk voltak minden bizonnyal Japán őslakói, de a mai japán népesség zöme mongolid eredetű, és az ainuk jelentősen visszaszorultak: a négy nagy japán sziget közül csak az északin, Hokkaidón élnek nagyobb számban.)

Hatalmas küzdelem dúlhatott 9000 éve az Újvilágban

Akárhonnan is érkeztek azonban az első betelepülők Amerikába, alighanem véres harcok eredményeként maradtak fenn a jelenlegi indián törzsek: a Kennewicki Ember csontjai súlyos sérülésekről tanúskodnak és más leletek is azt mutatják, hogy 9000 évvel ezelőtt hatalmas küzdelem dúlt az Újvilágban. Ennek eredménye lehet az, hogy genetikailag sokkal homogénebb a mai indiánok arculata, mint ahogyan azt a régészeti leletek indokolnák.

Minthogy azonban genetikai vizsgálatok szerint a ma élő indiánok nem hordoznak Japánból származó géneket (vagyis nem rokonaik az ainuk), a jelenlegi hivatalos magyarázatok szerint Amerika benépesülése a következőképpen történt: a kelet-szibériai Kamcsatkáról érkező, ázsiai eredetű csoportok voltak az első lakók. A jégkorszak idején szárazon is járható, befagyott Bering-szoroson keresztül mongolid eredetű népesség jutott ugyanis az Újvilágba.

Ezt egy 13-14 ezer évvel ezelőtt létező kultúra fennmaradt emlékei bizonyítják. A Clovis-kultúrának nevezett civilizáció a Bering-szorostól Alaszkába, majd innen, észak-nyugatról terjeszkedett dél felé, és sajátos, különleges nyílhegyeket hagyott maga után egyre nagyobb térségekben, 13 600 évvel ezelőtt. A vadászattal gyakorlatilag kiirtották Észak-Amerika állatvilágát, így például a mamutokat és az oroszlánokat.

Hozzászólások

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.

Mekkora is lehetett Góliát?

Mekkora is lehetett Góliát?

A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket