Hullámtér rehabilitáció a Tisza vezsenyi szakaszán
A Tisza vezsenyi szakaszán lévő folyó menti hullámtér rehabilitációjára szolgáló, az Európai Unió Life alapja által támogatott projekt témaindító tárgyalását tartották csütörtökön Szolnokon a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóságnál (Kötivizig).
Nagy István, a Kötivizig igazgatója a rendezvény utáni sajtótájékoztatón elmondta: a projekt lényege, hogy egy 4 kilométeres partszakaszon bemutassák, miként adható vissza a Tiszának az hullámtér, amelyet az elmúlt ötven évben elvettek, és ezért megnehezült a nagy áradások elleni védekezés.
A Fenntartható hullámtéri tájrehabilitáció a Közép-Tisza vidéken elnevezésű projekt 1 millió 399 ezer euróba kerül, ebből 691 ezer eurót a Európai Unió Life alapja biztosít sikeres pályázat nyomán. A fennmaradó rész nagyobb hányadát, 534 ezer eurót az állam biztosítja, míg 173 ezer eurót a projektben résztvevők tesznek hozzá.
A projektben a Kötivizig partnereként három budapesti cég – a Vituki Consult Rt., a Vizitterv Consult Rt. és az Eurosense Kft. -, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, a Hortobágyi Nemzeti Park, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, a rákóczifalvi, a tiszavárkonyi és a vezsenyi önkormányzat vesz részt.
A 37 hónapig tartó munka több fázisból áll, amelyek közül az elsőt a különböző vizsgálatok elvégzése, az alkalmazható használati módszerek kidolgozása teszi ki, így a konkrét teendőkre csak több hónap után kerül majd sor.
Nagy István emlékeztetett: évszázadokkal ezelőtt a Tisza mellett hatalmas legelők és vizes élőhelyek terültek el, és árvizek esetén a nagy vízmennyiség egyik fele a főmederben, másik fele a hullámtéren tudott lefolyni különösebb károkozás nélkül. Most ezt az állapotot kell mesterségesen visszaállítani úgy, hogy ezen a tájon növekedjen a terület lakosságmegtartó képessége is – húzta alá.
A füst okozhatta a neandervölgyi ember bukását?
Egy korábbi vizsgálat alapján a neandervölgyiek eltűnéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy nem tolerálták jól a füstben lévő mérgeket.
Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?
A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.
Mekkora is lehetett Góliát?
A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.
A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei
A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.
Hogyan jelentek meg az első politikusok?
Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
