Megkezdték a Győr közeli Koroncó bronzkori és Árpád-kori emlékeinek feldolgozását

Ismertetése szerint a legutóbbi ásatáson az időszámítás előtti 13-12. századi település nyomai – tároló gödrök és egy épület oszlopszerkezetének lenyomatai – kerültek napvilágra a késő bronzkorból.

A megtalált oszlopgödrök kirajzolják az egykori ház szerkezetét – mutatott rá a szakember. A késő bronzkori népesség oszlopokból alakította ki a házak tartószerkezetét. A közöket kisebb cölöpökkel töltötték ki, vesszővel befonták és sárral betapasztották.

A leletekből arra lehet következtetni, hogy a lakóhelyek 15-18 négyzetméteresek lehettek, tetőszerkezetüket ácsolhatták. Tűzhelynyomokat nem találtak az épületbelsőkben – mondta Egry Ildikó.

Feltártak viszont a késő bronzkorból egy fabéléses kutat, amely gazdag leletanyagot, köztük bronztűket, kerámiaedényeket őrzött. A kerámiákat kézzel formázták, a korongolást még nem ismerték a település lakói – mondta a régész. A cserépedényeket és az egyéb tárgyi emlékeket restaurálják, majd kiállításon tárják az érdeklődők elé.

A kutatásra kijelölt területen jóval későbbi időből, az Árpád-korból származó falurészletre is rábukkantak a szakemberek. Hat nagyobb méretű földbe mélyített veremházat találtak, amelyek utcasort alkottak. “Érdekes egyezés, hogy a veremházak az utcának ugyanazt a rajzolatát alkották, mint amit a jelenlegi telekosztás mutat” – hívta fel a figyelmet Egry Ildikó.

Az Árpád-korban a lakhatás céljára beásott gödrök szélét agyagtéglából kirakták, vagy vesszős- agyagtapasztásos megoldással oldalfalat emeltek, így alakították ki a kényelmes belmagasságot az ott élőknek. A veremházakat kemencével fűtötték – folytatta. A területen találtak olyan kemencét is, amelyekre cseréptöredékeket tapasztottak. A cserepek fontos korjelzők csakúgy, mint azok a 12. századi ezüst érmek, amelyeket az egyik ház betöltődése rejtett mostanáig – mondta Egry Ildikó régész.