Szerények a magyar felnőtt lakosság ismeretei a holokausztról

A reprezentatív felmérés célja egyebek mellett az volt, hogy a holokauszt dokumentációs központ április 15-i megnyitása előtt legyen egy “bázisismeret” arról, a magyar lakosság mit tud a holokausztról és az ismeretekhez milyen vélemények társulnak – mondta Harsányi László az újonnan létrehozott budapesti intézményben tartott sajtótájékoztatón.

A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány megrendelésére – a holokauszt 60. évfordulójához kapcsolódóan – a Szonda Ipsos tavaly novemberben ezer felnőttet kérdezett meg a témában. Magyarországon legutóbb 1995-ben végeztek hasonló kutatást.

A miniszteri biztos tájékoztatása szerint a megkérdezettek 67 százaléka helyezte el időben pontosan a történteket, 22 százalékuk nem tudott válaszolni vagy nem nyilatkozott erről. Akadtak – 1-2 százalék erejéig – olyanok is, akik a középkorra, az első világháború idejére vagy a szocializmus évtizedeire tették a holokausztot.

A felmérésben résztvevők 26 százaléka nem volt tisztában a holokauszt konkrét jelentésével, és bár 90 százalékuk hallott Auschwitzról, Dachau esetében ez az arány már csak mintegy 40 százalékos volt. Harsányi László közlése szerint az emberek 97 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a holokauszt idején zsidókat üldöztek. Történeti szempontból biztatónak nevezte, hogy a megkérdezettek 72 százaléka a cigányokat is megjelölte.

Elmondta, hogy a válaszadók 22 százaléka jelölte meg azt a “sávot”, amelyre a magyar zsidó áldozatok számát teszik; félmillió embernél többre becsülték azt a számot, amelyet a kutatók 450-600 ezer közöttire becsülnek. A felmérés kimutatta továbbá, hogy a magyar felnőtt lakosságnak mindössze 2 százaléka jól tájékozott, 16 százaléka viszont nagyon tájékozatlan.

A legtöbb ismerettel a 26-35 és a 36-45 évesek rendelkeznek a holokausztról, a leghiányosabbnak pedig a legidősebbek, valamint a 18-25 évesek tudása bizonyult.

A felmérés szerint Magyarországon az embereknek mindössze 26 százaléka hallott olyan állításról, amely tagadta a holokausztot, ugyanez az arány Nyugat-Európában 50-70 százalékos. “(…)Magyarországon ma a holokauszt tagadása a szélsőséges antiszemitizmusnak manifeszt megnyilvánulása” – mondta a miniszteri biztos.

Az elemzés szerint Magyarországon a felnőttek 2 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy a nácik által a zsidókon elkövetett tömeggyilkosság nem történt meg. Ez az arány Nagy-Britanniában 7 százalék, Franciaországban 5 százalék, Németországban pedig 8 százalék. A felmérés kimutatta azt is, hogy 1995 óta 2 százalékról 4 százalékra nőtt azok aránya Magyarországon, akik inkább egyetértenek azzal: a koncentrációs táborok nem is voltak gázkamrák.

Harsányi László szomorúnak nevezte, hogy az előző kutatás óta 26 százalékról 35 százalékra emelkedett azok aránya, akik inkább egyetértenek azzal, “a zsidók még üldöztetésükből is előnyöket próbálnak kovácsolni”.

Növekedett ugyanakkor 52 százalékról 57 százalékra azok száma is, akik a történtek kapcsán elismerik Magyarország felelősségét. Az emberek ugyanakkor kevésbé hibáztatták a magyar kormányt vagy a magyar csendőrséget, mint a németeket.

A felmérés végezetül kimutatta, hogy a válaszadók mintegy 40 százaléka helyesli, csaknem 20 százaléka viszont nem támogatja, hogy a holokauszt történetéről múzeumot nyissanak Magyarországon.