Csehek vagy szudétanémetek az amerikai demokrata elnökjelölt ősei?

Kerry apai nagyapja ugyanis a mai észak-morvaországi Horní Benesov városkában jött a világra 1873-ban. Ez bizonyítható, és senki sem vitatja. A probléma onnan ered, hogy Horní Benesov abban az időben az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, és a települést gyakorlatilag száz százalékban németek, illetve német zsidók lakták. Kerry nagyapja pedig a jelek szerint német zsidó volt.

Miután Amerikában beindult az elnökválasztási kampány, s Kerry esélyei emelkednek, Horní Benesov mai cseh lakosai lázban égnek. Míg korábban ott senkit sem érdekeltek az amerikai belpolitikai események, most egyszerre minden megváltozott. “Amikor valamelyik amerikai államban demokrata választási nagygyűlés van, a helyi kocsmákban ez központi téma” – mondta a közszolgálati Cseh Televíziónak Josef Klech, Horní Benesov polgármestere, aki nemrégiben bejelentette: Ha Kerry amerikai elnök lesz, a város azonnal díszpolgárává választja őt.

“Ezt már megüzentük neki, s jelezte: ha ideje engedi, s lesz rá alkalma meglátogat minket, akár megnyeri a választást akár nem. Mi azért szurkolunk, hogy ő legyen az USA elnöke” – magyarázta a polgármester. “Ahogy Kerry fokozatosan nyeri az előválasztásokat, egyre inkább szóba kerül a származása is” – ismeri el Klech a vitákat.

Néhány napja azonban Kerry-ügyben a Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek ausztriai szervezete is üzent: Kerry a miénk, állítják a szudétanémetek. Már a Sudetenpost című lap első oldalán megjelent írás címe is sokatmondó: Amerikának szudétanémet elnöke lesz? A lap rámutat: Kerry nagyapja valóban a csehországi Horní Benesovban született, mégpedig egy zsidó családban mint Fritz Kohn. Nemzetiségét tekintve azonban német volt. “Szudétanémet zsidó” szögezi le az újság. Fritz Kohn később kivándorolt Amerikába, s ott Frederick Kerryre változtatta nevét.

A csehországi zsidó közösség képviselői nem szívesen nyilatkoznak ebben a kényes kérdésben, s azt állítják: hagyjuk mindezt Kerryre, s mondja meg ő, hogy milyen származásúnak érzi magát. “Ez nem az a téma, amellyel foglalkoznunk kellene” – mondta a Lidové Noviny című lapnak Tomás Jelínek a prágai zsidó hitközség vezetője.

A konzervatív újság szerint tény, hogy a szudétanémetek már a múltban is magukénak vallottak néhány zsidó származású jelentős egyéniséget, ami az ismert második világháborús események miatt nem talált éppen egyhangúan megértő fogadtatásra a csehországi zsidó közösségben. A másik csehországi zsidó vélemény viszont az, hogy a zsidó-német együttélés múltját lehetetlen a későbbi második világháborús események szemszögéből vizsgálni. A prágai újságok ezzel kapcsolatban Franz Kafkát szokták felhozni, hiszen a híres író szintén német zsidó volt. A prágai zsidó körök most úgy látják, hogy a szudétanémetek Kerry esetében elsősorban politikai tőkét szeretnének kovácsolni maguknak.

Horní Benesov mai lakosságát azonban nem igen érdekli a múltnak ez a vetülete, amely Csehországban minduntalan a felszínre kerül. A napokban derült ki, hogy Václav Klaus államfő új prágai villája egykoron olyan szudétanémetektől lett elkobozva, akik a második világháború idején a náci párt tagjai voltak. A főpolgármester ugyanakkor elismeri, hogy a város lakossága még a második világháború előtt is szinte teljesen németekből állt, de azt állítja: nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy Kerry őse Fritz Kohn milyen nemzetiségűnek, származásúnak tartotta magát.

Fritz Kohn családja 1902-ben költözött Németországba, majd három évvel később onnan Amerikába, ahol nevet, s vallást változtatott, a zsidóból katolikus lett. Kohnék házát egyébként az ötvenes évek elején bontották le, ma kert van a helyén. Horní Benesov mai lakosai számára csak egy a fontos: az, hogy az Egyesült Államok új elnöke John Kerry legyen. A lakosság apraja nagyja egy emberként szorít neki.