A Szlovák Nemzeti Párt felháborodott a rozsnyói Kossuth Lajos szobron

“A magyar forradalom véres vezérének, annak a Kossuthnak állítottak szobrot, aki elvetette az akkori Magyarországon élő nemzetek jogait, jóllehet, a magyarok az akkori népességnek mindössze negyven százalékát alkották” – fogalmazott tiltakozásában a több részre szakad, majd újraegyesült, de még így is két létező – parlamenten kívüli – SNS egyikének alelnöke, Viliam Oberhauser.

Az alelnök felrótta, hogy Révkomárom döntően magyar többségű önkormányzata évekig nem engedte meg, hogy a szlovák írásbeliséget megteremtő bizánci szerzeteseknek, Cirillnek és Metódnak, “a szeretet és a béke misszionáriusainak, Európa patrónusainak” szobrát felállítsák, s minekután ezt (építési engedély nélkül – a tud.megj.) a Matica Slovenská nevű szlovák hazafias intézmény mégis megtette, a Maticát ezért “máig terrorizálják” – áll a nyilatkozatban.

Oberhauser azzal vádolja a Kossuth-szobor újraavatási ünnepségén beszédet mondó Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét, a szlovák parlament alelnökét, hogy miközben mézes-mázas szavakkal dicsérte a rozsnyói önkormányzat magatartását, a révkomáromiról hallgatott. Nem a szavak, hanem a tettek tanúsítják majd, vajon Bugár a közös Európát és a demokráciát, vagy “a nagymagyar sovinizmus és irredentizmus érdekeit” akarja-e szolgálni – így az SNS.

Kossuth Lajos Rozsnyó főterén 1907-ben felállított, 1919-ben ledöntött, 1938-ban újra felállított, majd 1945-ben ismét ledöntött egészalakos bronzszobrát szombaton – nem a város főterén, hanem a bányászmúzeum kertjében – azok után állították fel újra, hogy évtizedekig egy kazánházban hevert. A több felvidéki Kossuth-szobor közül egyedül a rozsnyói maradt meg, a többit szétzúzták és beolvasztották.

A rozsnyói esemény ellen vasárnap a szlovák parlament ellenzéki pártja, a SMER is élesen tiltakozott és a “száz évvel ezelőtti totális elmagyarosítást idéző provokációnak” nevezte, hogy a szélsőséges magyar nacionalizmus állameszményét megtestesítő Kossuth szobra újra helyet kaphatott a gömöri kisvárosban. A SMER tiltakozását jegyző Dusan Caplovic alelnök szerint Kossuth volt az, aki megtagadta a szlovák nemzet jogos követeléseit, ő kezdeményezte a Ludovít Stúr vezette szlovák nemzetébresztő mozgalom vezéralakjainak vasra-veretését, ő felelős az üldöztetésükért és az 1848-49-ben kivégzett szlovákok életéért.

A szélsőséges és irredenta magyar erők jelenlététől sem mentes rozsnyói esemény nem azt tanúsítja, hogy a szlovákiai magyarok politikai vezetői a szlovákokkal való megbékélés és konfliktusoktól mentes együttélés útjait járnák, ezért a szlovák parlamentnek és a kormánynak el kellene határolódnia a történtektől – áll a közszolgálati TASR és kereskedelmi SITA hírügynökség fizetett sajtószolgálatánál egyként közzétett nyilatkozatban.

A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota, a “másik” SNS elnöke is elszomorítónak találta, hogy a “szlovákverő Kossuth Lajos” szobra újra áll. Értelmezése szerint ez nem más, mint “a magyar irredentizmus provokációja az önálló Szlovák Köztársaság területén.”

Hangsúlyozta: a jelenkori szlovák politika megfontolatlan lépésekkel kedvez a magyar irredentizmus elvárásainak, és ezzel Szlovákia függetlenségét ássa alá. Ellene kell hát szegülni a “pogány turulmadarakat és a nagymagyarság különféle jelképeit” újra közszemlére bocsátó, a szlovákokat sértő és “a Szlovák Köztársaság területét fertőző” cselekedeteknek – fogalmazott Slota.

Kapcsolódó hírünk: