A megújuló energiaforrások kilátásai hazánkban

0, 8 százalékról 3, 6 százalékra

Elmondta: Magyarországon a belföldön megtermelt villamos energián belül a megújuló energiaforrások jelenlegi 0, 8 százalékos arányát legalább 3, 6 százalékra kell feltornázni 2010-ig. “Tavaly 0, 3 százalékponttal nőtt a zöld energiatermelés aránya, s az idén hasonló növekedés várható” – tette hozzá. A vezető főtanácsos az ezekkel járó beruházások értékéről nem tudott adatokat közölni, hiszen azt az érintett cégek üzleti titokként kezelik.

Beszámolt arról, hogy a megújuló villamos energia-termelési előírások mellett az EU jelenlegi tagállamai a zöld energiaforrások arányát is növelik, ami a hőenergia-termelés terén is fejlesztéseket tesz szükségessé. A unió országai a teljes energiatermelésen belüli jelenleg 6 százalékos megújuló-részarány hat éven belüli megduplázására kötelezték el magukat, ám szó van egy hasonló arányú növelésről az azt követő 10 évben.

“Magyarországra ezeket az előírásokat jelenleg nem terjesztették ki” – hangsúlyozta Bohoczky Ferenc. Szerinte ugyanakkor az unióhoz csatlakozva “illene” 2010-ig legalább olyan arányban növelni az alternatív energiaforrások teljes energitermelésen belüli arányát, mint ahogy az a többi tagországban sikerül. A vezető főtanácsos kiemelte, hogy Magyarországon a villamosenergiára vonatkozó előírás teljesítéséhez 2010-ig a jelenleg 266 gigawattórányi megtermelt zöld energiát legalább 1.600 gigawattórára kell megemelni.

“Ennek a célnak a teljesítésével egyébként a megújuló energia teljes energián belüli aránya a jelenlegi 3, 6 százalékról mintegy 5 százalékra emelkedik”- fûzte hozzá. Kifejtette, hogy a szénről biomassza alapú termelésre is átálló három erőmû révén a növekmény mintegy fele a beruházások befejezését követő évben teljesül. A kazincbarcikai erőmû 30 megawatt, az ajkai 20 megawatt és a pécsi 49, 9 megawatt teljesítményû egységének köszönhetően 2005 végére, 700-800 gigawattórára nőhet a megújuló villamosenergia-termelés.

Szélenergia

Bohoczky Ferenc a szélenergia kapcsán közölte, hogy ebből az alternatív energiaforrásból nem valószínû, hogy 150 gigawattóra energiánál több nyerhető ki 2010-ig. “A szélenergia kihasználásának nem csak a klimatikus viszonyok, hanem egyelőre a magyar villamosenergia-rendszer rugalmassága szab határt” – mondta. A szakember magyarázata szerint ugyanis az egyenletes energiatermelésre nem alkalmas szélturbináknak bizonytalan az energiatermelése, amelyet a rendszer csak limitált mennyiségben képes tolerálni.

Biogáz

A vezető főtanácsos szerint a biogázból kinyerhető villamos energia hat éven belül elérhető felső határa 50-100 gigawattórát tesz ki, de ez változhat a szennyvíztisztítói kapacitások kiépítésének mértékétől és az ott alkalmazott technológiáktól. Szerinte a biogáz hasznosítás felfutásának mértéke elsősorban az Országos Hulladékgazdálkodási Terv megvalósulásának záloga. A szelektív hulladékgyûjtés megszervezésével párhuzamosan létesített regionális hulladékégetőkben 60-80 gigawattóra növekmény érhető el. Szennyvíztisztítás révén egyébként jelenleg biogázból 20 gigawattórányi áram-termelés már zajlik.

Vízenergia

Bohoczky Ferenc a vízenergiával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy óriási potenciál rejlik ebben a zöld energiafajtában. Ezért e területet további szakmai egyeztetéseknek kell alávetni. “Vízhozamtól függően évenként 160-190 gigawattórányi energia termelés származik vízenergiából, ami az ország vizeiben rejlő energiatartalom alig 5 százaléka” – mutatott rá. Ez az arány megújuló energiaforrásokban élenjáró országokban 50-60 százalék közé esik, amit ha nem is lehetne a környezet terhelése nélkül elérni, de megközelíteni igen.

Geotermikus és napenergia

Bohoczky Ferenc kitért a geotermikus és a napenergia hasznosítására is, amelyeket villamosenergia-termelésre kevésbé, de hőenergia-termelésre annál inkább érdemes lenne kiaknázni. Megjegyezte, hogy a geotermikus energiánál a föld mélyéről kinyert termálvíz visszasajtolásának magas energiaigénye, a napenergiánál pedig a megtermelt áram előállítási költségéhez viszonyítottan alacsony kötelező átvételi ára szab határt.

“A villamosenergiával kapcsolatos EU-s célkitûzés teljesítésének költségigénye attól függ, hogy milyen alternatív energiaforrás-kombináció eredményezi majd az 1.350 gigawattórányi növekményt” – közölte a vezető főtanácsos. Szólt arról, hogy jelenleg zajlik annak a verziónak a felmérése, hogy melyik megoldás jár a legkisebb kormányzati pénzügyi teherrel és melyik az amelyik a környezetvédelmi szempontból is megfelelő.