Holokauszt-múzeumot létesítene Funar Kolozsváron

A magyarellenes nézeteiről hírhedtté vált, nacionalista polgármester emlékeztetett a második világháború időszakára, amikor a magyar fennhatóság alá került Észak-Erdélyben a horthysta magyar hatóságok atrocitásokat követtek el a többségi román lakosság és a zsidók ellen. Funar úgy vélte, hogy Románia és Izrael baráti viszonyának a szellemében a románok és a zsidók közös szenvedését többször kellene hangsúlyozni. Ezt a célt szolgálná – mint hangoztatta – a kolozsvári múzeum is.

Az indítvánnyal kapcsolatban Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, egyetemi tanár egy másik sajtóértekezleten így foglalt állást: “Nem ellenezzük a múzeumot, de addig is, amíg létrehozzák, jó lenne, ha eltűnne Kolozsvár utcanév-jegyzékéből Ion Antonescu marsall neve”.

A zsidóüldözésekben szintén főszerepet játszott egykori román fasiszta diktátor neve több külpolitikai botrányt is okozott az elmúlt években, különösen Románia és Izrael viszonyát terhelte meg. A román közvélemény egy részében pozitív kép él e személyiségről, annak ellenére, hogy az Antonescu-diktatúra idején zsidóellenes törvények születtek, pogromokat követtek el zsidók százezrei ellen.

A román kormány 2002-ben rendeletet adott ki, amelyben megtiltotta a nacionalista szervezetek működését és a háborús bűnösök kultuszának ápolását. Erre hivatkozva bontották le több román városban a marsall köztérre helyezett szobrait, és ennek a jogszabálynak az értelmében távolították el köztérről a háborús bűnösséggel vádolt Wass Albert író szobrait is.

Goldner Gábor kifogásolta, hogy a városvezető a románok által elszenvedett atrocitásokat is holokausztként említette. Leszögezte: a holokauszt fogalom csak a zsidó és a roma népre vonatkozik. Úgy vélte, hogy a kolozsvári múzeum mellett hasonló intézménynek kell működnie a Románia keleti részén fekvő Iasiban (Jászvárosban), ahol 1941 nyarán a román hatalom zsidók tömegeit hurcolta el és ölte meg. Bukarestben is fel kellene állítani ilyen múzeumot – tette hozzá.

A kolozsvári polgármester egyébként korábban szobrot is akart állítani Antonescunak, de a hatóságok éppen az említett kormányrendelet megjelenése után keresztülhúzták számításait. Funar továbbra is ragaszkodik a tábornok emlékéhez, nem hajlandó átkeresztelni az Antonescu nevét viselő utcát, noha a helyi tanács határozatot fogadott el ezzel kapcsolatban.