A Szegedi Tudományegyetem a régió tudásparkja kíván lenni

“Ennek eléréséhez épületekre legalább 1 milliárd forintra, műszerbeszerzéshez pedig legkevesebb 500 millió forintra van szükség” – mondta Dékány Imre akadémikus.

Hozzátette: “az egyetem a múlt évben jelentős elhatározásokat tett annak érdekében, hogy a dél-alföldi régióban – amelynek tudásközpontja (…) – lépést tegyen egy tudáspark létesítésére, s megvalósíthassa a házon belül keletkezett szellemi találmányokat és termékeket”. Kitért rá, hogy ezen a téren példaértékű munkát végzett a Budapesti Műszaki Egyetem.

“Úgy gondoltuk, hogy a szegedi egyetemen meglévő szakmai kapacitás, tudományos teljesítmény (…) birtokában bátran léphetünk annak érdekében, hogy összefogott pályázati koncepcióval álljunk elő, s ragadjuk meg azokat a lehetőségeket, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Terv beindítása, az innovációs alap létrehozása és a regionális pályázatok nyújtanak” – fejtette ki.

Dékány Imre az MTI-nek elmondta, hogy az idei európai uniós forrásokhoz kapcsolódó magyarországi pályázatokra egyetemi szintű, az egyetem által koordinált, a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghirdetett programokhoz szorosan kapcsolódó projekteket terveznek benyújtani. A célként kitűzött tudásparkhoz rendelkeznek a szükséges területtel, épületek és műszerek még hiányoznak – jegyezte meg.

Elmondta: az egyetemi tanács határozott új műszaki és anyagtudományi intézet alapításáról, mert a dél-alföldi térségben nincs mérnökképzés, és a szakembereket hiányolják a vállalatok. Az új intézet a leendő mérnöki kar alapja lenne. A rektorhelyettes közölte: a hazai pályázatokon kari szintű programokkal vesz részt a szegedi egyetem.

Az innovációs alapot nagyon fontosnak nevezte, “mert a vállalatok ide fizetik be a pénzt, s az egyetemekkel közösen visszapályázhatják”. Siegler András, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a régiós aránytalanságok, a keleti és a nyugati országrész gazdasági fejlettsége közötti különbség nemcsak probléma, hanem egyben lehetőség is.

“Az egy főre jutó GDP-ben megtestesülő különbség a nyugati országrész javára bizonyos értelemben ellentételeződik, ugyanis a tudás-előállítás sokkal erősebb a keleti országrészben, például Szegeden, Debrecenben, Miskolcon” – közölte. Hozzátette, hogy ez a többlet érzékelhető lesz majd a pályázati támogatásokban is.