Afrikai államfő az egykori gyarmatosítókat magasztalta
A belga gyarmatosítók emlékét dicsérte a brüsszeli szenátus előtt mondott keddi beszédében Joseph Kabila, a Kongói Demokratikus Köztársaság, az egykori Zaire elnöke.
A 33 éves tábornok-elnök – aki 2001-ben meggyilkolt apja örökébe lépett – úgy fogalmazott, hogy országának története egyben a belgák története is: a misszionáriusoké, a hivatalnokoké, a vállalkozóké, mindazoké, akik hittek II. Leopold király (a korabeli belga uralkodó) álmában, abban, hogy egy államot kell létrehozni Afrika szívében. “Tisztelettel adózom ezen emberek emléke előtt” – mondta.
A 2 és fél millió négyzetkilométeres közép-afrikai ország a XIX. század végétől egészen 1960-as önállósodásáig belga uralom alatt állt. A függetlenné válás azonban – mint sok más helyen – itt is a kapcsolatok romlását hozta az egykori anyaországgal: Patrice Lumumba, az új ország első miniszterelnöke 1960-ban hevesen bírálta a belga gyarmati uralmat, a “megszégyenítő rabszolgaságot, amit ránk kényszerítettek”. Lumumbát egy évvel később meggyilkolták, s ebben a korabeli belga vezetésnek is szerepe volt: 2002 januárjában a brüsszeli kormány emiatt hivatalosan bocsánatot kért a kongói néptől.
A két ország kapcsolatai egyébként az elmúlt hónapokban egyre szorosabbá váltak: főleg amiatt, mert Belgium szeretné visszaszerezni egykori befolyását a térségben. Louis Michel külügyminiszter az elmúlt hónapokban többször is járt az afrikai államban, ahol több évig tartó polgárháború után immár kezdenek rendeződni a viszonyok. Két hete pedig megérkeztek az első belga katonák, akik az új, egyesített (azaz a kormányerőket és a korábbi felkelőket egyaránt tömörítő) kongói hadsereg első dandárját képezik ki – többek között az emberi jogok fokozott tiszteletben tartására. A kapcsolatok javulását az is bizonyítja, hogy Kabila felszólalhatott a belga szenátusban: afrikai államfő korábban soha nem állt itt a szónoki emelvényen.
Az államfő beszédében hivatalosan is felkérte Belgiumot, hogy játsszon szerepet az ország újjáépítésében. Egyben leszögezte: mind ő maga, mind a tavaly nyár óta hivatalban lévő átmeneti kormány az előírt menetrend szerint, azaz 2005 júniusáig meg akarja tartani a szabad és demokratikus választásokat a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?
A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.
Mekkora is lehetett Góliát?
A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.
A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei
A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.
Hogyan jelentek meg az első politikusok?
Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.
Ősi nyilak kerültek elő a jégből
A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
