Egy német és magyar város közösen lenne Európa kulturális fővárosa
Közösen lenne Európa kulturális fővárosa egy magyar város egy német várossal 2010-ben - közölte szerdán Berlinben Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) helyettes államtitkára.
Németországban 17 város szeretné elnyerni a címet. A városok a közelmúltban fair play-megállapodást kötöttek, s elhatározták: a versenyben alulmaradó 16 város támogatni fogja a győztest. Többek között Köln, Augsburg, Bamberg, Braunschweig, Bréma, Dessau/Wittenberg, Halle, Karlsruhe, Lübeck, Kassel, Potsdam és Regensburg verseng a címért, közülük valószínûleg jövőre választanak majd.
Az “ikermegoldás” gondolata abból a megfontolásból fakad, hogy a csatlakozó országoknak ne kelljen sokat várniuk, míg valamelyik városukra sor kerül.
Az NKÖM helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta továbbá: szakemberek dolgoznak egy magyar-német koprodukciós egyezményen, amelyben többek között meghatároznák, valamelyik félnek hány százalékos részesedéssel kellene rendelkeznie egy filmben ahhoz, hogy a másik “sajátjának” tekintse a filmet, s így az bizonyos kedvezményeket élvezzen.
A tervek között szerepel a magyar játékfilmszemle nemzetközivé szélesítése, amelyben a Berlinben mûködő Európai Filmakadémia kezdeményező szerepet vállal. A filmakadémia díjait, az európai filmdíjakat felváltva osztják ki Berlinben és valamelyik európai városban, az idén például Barcelonában.
Taj Mahal – másképp
Indiai utazásunk befejező állomása Agra volt, és a kihagyhatatlan Taj Mahal. Már messziről érezhető volt, hogy az amúgy sem jelentéktelen zsúfoltság itt bizony fokozódni fog.
Előkelő harcos sírját tárták fel
A tehetős férfi nyughelye mellett egy előkelő nő sírját is felfedezték.
Vad Montenegró
A világ kevés országa kínál olyan változatos és jobbára érintetlen természeti szépségeket, mint a csöpp balkáni állam, Montenegró.
A legújabb vizsgálatok módosítják a népszerű elméletet
Sok kutató úgy véli, hogy az első amerikaiak a mai japán területén létező Dzsómon-kultúra tagjai voltak.
Magyarország első rádióállomása
A csepeli szikratávíró fontos mérföldkő a magyar kommunikáció történetében. 1914. október 15-én adták át az állomást, ekkor történt az első üzenetváltás Szófiával.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
