Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Kultúra

Kétszáz éve hunyt el Immanuel Kant

National Geographic Magyarország

1804. február 12-én, tehát éppen kétszáz éve hunyt el Immanuel Kant. A königsbergi professzor a felvilágosodás korának bölcselője, s a valaha élt legnagyobb filozófusok egyike volt.

Nehéz lenne Immanuel Kantról újdonságot mondani. Három alapvető jelentőségű műve, három „kritikája” meghatározta a filozófia alakulását a következő évszázadokban. A tiszta észről, a gyakorlati észről és az ítélőerőről adott kritikai elemzést. Tanainak lényege röviden így foglalható össze: Isten létezését tiszta ésszel – tiszta racionalitással, logikával – nem láthatjuk be, vagyis azt nem jelenthetjük ki, hogy Isten „van” (németül: ist). Ugyanakkor gyakorlati ésszel el „kell” fogadnunk, hogy Istennek „léteznie kell” (németül: soll sein), vagyis hinnünk kell benne. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk: ahhoz, hogy életben maradjunk, hinnünk kell valamilyen transzcendentális dologban. Míg a logikával A tiszta ész kritikája című műve foglalkozik, addig a projektív, gyakorlati észjárást A gyakorlati ész kritikájában tárgyalta a német filozófus. Az ítélőerő kritikájában esztétikai, művészetfilozófiai nézeteit fejtette ki a német bölcselő.

Intelligibilis világ

Kantra jellemző az is – erről a szovjet-orosz filozófus, Aszmusz értekezett hosszasan –, hogy minden ember létrehoz magában egy belső, elképzelt világot, az úgynevezett intelligibilis világot. Ebben a belső világban létezhet Isten, vagyis mindenki akár saját istenképpel is rendelkezhet.

Kant filozófiai téziseihez azonban nemcsak Isten létének vagy nemlétének vizsgálata tartozott. Ő vezette be a kategorikus imperatívusz fogalmát, és a magában való dolgokról is kifejtette álláspontját. Továbbá az a priori (magunkkal hozott, az emberben tanulás nélkül meglévő, szinte elrejtett) ismereteket, és a posteriori tudást is elkülönítette egymástól. Az a posteriori ugyanis szerinte már levezethető bizonyos meglévő tényekből, tapasztalatokból, adatokból, törvényekből, gondolatmenetekből.

Az a priori gondolkodásra a híres hattyú példa a legszemléltetőbb. Ha valaki lát egy hattyút, amely fehér, még aligha von le ebből messzemenő következtetést. Ha viszont egy, két, három vagy még több hattyút lát, és valamennyi fehérnek bizonyul, akkor azt a következtetést vonhatja le: minden hattyú fehér. Azt azonban semmiféle tapasztalat nem támasztja alá, hogy minden hattyú ilyen színű lenne, vagyis a „minden” fogalma bennünk rejlett már korábban is, tanulás nélkül általánosítunk. Az a priori elmélete a felvilágosodás korábbi gondolkodóinak adott válasz. Elsősorban a tabula rasa-teóriával szállt ily módon szembe a német filozófus. Ez a többek között az angol Locke által is hangoztatott elmélet arra irányult, hogy bebizonyítsa: az ember minden tudást tanulás vagy tapasztalás útján szerzett. Kant viszont arra hivatkozott, hogy vannak olyan alapok, amelyek bennünk rejlenek, minden előzetes tanulás vagy tapasztalat nélkül.

Kant és a természettudományok

A fiatal Kant természettudományos eredményei is figyelemre méltóak. Az anyagrészek közötti erőhatást newtoni szellemben tárgyalta, nevét azonban a fizikában a Naprendszer kialakulására vonatkozó elmélete őrizte meg. A Kant-Laplace elmélet persze csak utólagos konstrukció, hiszen a német és a francia gondolkodó egymástól függetlenül alkotott teóriákat a naprendszer és a bolygók keletkezésére vonatkozóan. Kant 1755-ben megjelent “Allgemeine Naturgeschichte und Theorie des Himmels” (Általános természettörténet és az égbolt elmélete) című munkájában fejtette ki gondolatait. Laplace elképzelése viszont csak 1796-ban jelent meg az “Exposition du systéme du monde” című munkájában. A két elmélet közös pontja elsősorban az, hogy nem valamilyen isteni erőnek tulajdonítja a Naprendszer keletkezését, hanem egy ősködből való fejlődés eredményének tartották a jelenlegi állapotot. Laplace-nál a bolygók az összesűrűsödött forgó napból szakadtak ki, Kant viszont a bolygók önálló sűrűsödéséről beszél, és ennyiben közelebb áll a jelen pillanatban érvényes tudományos felfogáshoz.

Kant pályafutása

A skót ősökkel büszkélkedő Immanuel Kant 1724. április 22-én született – vagyis idén lesz születésének 280. évfordulója is – Königsbergben, Poroszországban. Édesapja nyergesmester olt, édesanyja korán meghalt. Kant egész életében szinte ki sem mozdult a ma Oroszországhoz tartozó, és Kalinyingrádnak nevezett településről, amely annak idején még Königsberg néven a porosz királyok egyik székvárosa volt. (Manapság felmerült, hogy a sztálinista vezetőről, Kalinyinról elnevezett várost esett Kantgrádra kellene átkeresztelni, de a hivatalos orosz politika semmit sem tett ebben az ügyben.)

Kant 1740-től járt a königsbergi egyetemre, s kezdetben matematikát és metafizikát tanult, de felvett teológiai és orvostudományi tárgyakat is. 1755-ben lett magántanár a helyi egyetemen, majd 1770-ben professzori állást kapott ugyanitt, Königsbergben. A filozófus éppen 200 éve, 1804. február 12-én hunyt el. Kant idei két évfordulójáról Oroszország hivatalosan nem emlékezik meg. Ugyanakkor Moszkva megengedte a német külügyminiszternek, Joschka Fischernek, hogy Kant városában, a mai Kalinyingrádban koszorút helyezzen el a híres filozófus emlékművénél, illetve sírjánál.

Hozzászólások

Óriáskönyvekben jelenik meg a Sixtus-kápolna összes freskója

Óriáskönyvekben jelenik meg a Sixtus-kápolna összes freskója

A méregdrága, három darab 11 kilós, 60 centis kötet életnagyságú fotókon mutatja be a freskó részleteit.

Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

Úgy tűnik, az ókori Közel-Keleten a száraz periódusok nem minden esetben eredményezték a települések bukását.

Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

Eric Tourigny, a Newcastle-i Egyetem munkatársa londoni

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

A felfedezés arról árulkodik, hogy az őskori gravetti kultúra a véltnél több helyen volt jelen.

A szegények orvosa volt

A szegények orvosa volt

1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket