Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Kultúra

Új elmélet a piramisok keletkezéséről

National Geographic Magyarország

Egyiptom ősi piramisai valószínűleg annak köszönhetően jöhettek létre, hogy a királysírok köré falakat akartak felhúzni a Nílus mentén lakók. Az új elmélettel egy német kutató, a fáraók temetkezésének nemzetközileg is elismert szaktekintélye állt elő.

Günter Dreyer, a Német Régészeti Intézet vezetője Kairóban, Egyiptom fővárosában.

A tekintélyes archeológus nemrégiben új elmélettel állt elő a piramisok eredetét illetően.

Teóriáját a Kairótól délre, Szakkarában, Dzsószer fáraó parancsára épült, úgynevezett lépcsős piramisra, illetve Dzsószer egyik elődjének sírszerkezetére alapozza.

Dzsószer-piramis – az első egyiptomi piramis

A szakkarai piramis volt az első az egyiptomi fáraók piramisai között. Struktúrája, alakja eltér a későbbi, sima, gúla alakú piramisoktól, vagyis a közvélemény által jobban ismert gízai építményekétől.

 Dzsószer-piramis

Dzsószer-piramis

Dzsószer piramisa lépcsőszerű, ilyen értelemben jobban hasonlít a maja piramisokra (Közép-Amerikában), de még a mezopotámiai zikkurátokra is emlékeztet. Dzsószer fáraó egyébként több mint 4600 évvel ezelőtt uralkodott, piramisának építése és uralkodásának datálása Kr. e. 2650 és 2630 környékére tehető. A szakkarai piramis eredetileg egy sírhalomnak készült a német kutatók szerint: nagy, lapos, 8 méter magas sírhant borította be a fáraó temetkezési kamráját.

Egy Dzsószer-előd különleges temetkezési helye

A dél-egyiptomi Abüdoszban (Abydos) eltemetett egyik Dzsószer-előd, Khasemkhevy fáraó sírja eredetileg ugyanúgy nézhetett ki, mint Dzsószeré. Mindezt a német kutatók legújabb ásatásai állapították meg Abüdoszban. Ott ugyanis hasonlóan lapos sírhantot találtak, amely a temetkezési komplexum központi része fölött helyezkedett el.

Az abüdoszi sír központi részei fölött lévő falak sokkal tömörebbek, vastagabbak, ezzel szemben alacsonyabbak voltak, mint az oldalsó határoló falak – nyilatkozta Dreyer. Szerinte ez – a centrális falak kétszeres vastagsága, és feleakkora magassága – arra mutat, hogy egykor igen nagy súly nehezedett a központi részekre.

A Khasemkhevy-féle komplexum ugyancsak tartalmazott olyan bekerítő, zárófalakat, amelyek később elengedhetetlen részeivé váltak az „igazi” piramisoknak. A következő évszázadokban ennek a sírnak a mintájára épült több tucat piramis a Nílus völgyében. Abüdosz sajátossága azonban az, hogy ott a bekerítésre épített fal sokkal messzebb van a sírtól, mint Szakkarában.

Az építészeti újítás

Dreyer teóriája az, hogy Dzsószer idején a két építészeti elemet – vagyis a nagy sírhalmot és a körülkerítő falakat – egyesítették. Ám ekkor történt valami: a viszonylag nagy sírhant hirtelen eltűnt, legalábbis nem volt látható a magas fal miatt. Ez volt a probléma, amelyet meg kellett oldani. A sírhant ugyanis a teremtéshez kapcsolódott az ősi Egyiptomban, ez garantálta, hogy a király újra feltámad – vélekedik Dreyer.

 Abüdosz

Abüdosz

A szakkarai építészek ezt azzal oldották meg, hogy egy újabb, kisebb lapos halmot építettek az elsőnek a tetejére, majd úgy döntöttek, hogy további halmokkal egészítik ki azt. A szakkari piramis így átmenetet képez a korábbi periódusok lapos sírhantjai – más néven: masztabák – és a későbbi korok sík oldalú, gúla alakú (gízai) piramisai között.

A régészek már korábban is tudták, hogy piramisok a masztaba-koncepció valamilyen módosításaként jöttek létre. Dreyer ötlete annyiban tekinthető újdonságnak, hogy a zárófalakat, illetve a körülkerítésre szolgáló falakat magyarázó tényezőként említi.

A német kutató új egyiptomi királyt is azonosított

Dreyer egyébként azt is állítja, hogy az úgynevezett predinasztikus kor tanulmányozásakor, az időszámításunk előtti 3100 körüli idők vizsgálata közben azonosított egy Dél-Egyiptomban uralkodó királyt, akit Hórusznak vagy Hornak hívtak.

Így nevezték a térség lakóinak sólyomistenét is.

Dreyer elméletét két ősi paletta támasztja alá (tulajdonképpen lapos, ünnepi célokra használt kőlapokról van szó), amelyekre az egyiptomiak történelmi és mitológiai eseményeket rögzítettek.

Az egyik ilyen palettán a Hórusz-sólyom Dreyer szerint olyan helyen fordul elő, ahol a király nevének kellene feltűnnie.

Több más emlék is utal arra, hogy a délen uralkodó királyok meghódították az északi Nílus-deltát, és később ezt Egyiptom politikai egyesítésének időpontjaként emlegették a kutatók.

Ilyen emlék például a híres Narmer-paletta is, amelyet Narmer királynak tulajdonítanak. (Más néven néha Aha elnevezéssel is illetik ezt az uralkodót.)

Narmer kétszáz évvel később élt alighanem, mint amilyen időpontra Dreyer teszi az északi hódításokat. Szerinte a déliek azért hódították meg az északi delta-vidéket, hogy biztosítsák a kereskedelmi útvonalakat Palesztina felé, ahonnan bort importáltak az egyiptomiak.

A piramisok
A piramis a fáraó halotti kultuszához tartozó, általában négyzet alapú gúla építmény, legtöbbször a király temetkezési helye is egyben. A „Fényhegy” szimbóluma azt a mitikus létrát jelképezi, melyen az elhunyt fáraó feljut az istenek közé. A piramiskomplexum egy épületegyüttes, amely rendszerint a köré épített templomokból, kiegészítő épületekből, ünnepi udvarokból áll. Az Óbirodalom idejére jellemző szerkezetnél a központban a piramis áll, ennek tövénél van a halotti templom, amelyhez a feljáróút vezet, és ennek aljában áll a völgytemplom. Számos változata ismert, így a lépcsős piramis Szakkarában, amelyet Dzsószer fáraó épített, vagy a tökéletes gúla alakú, hatalmas piramisok Gízában, amelyek Kheopsz, Kheprén és Mükeriné nevéhez fűződnek.

Hozzászólások

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Régészeti bizonyítékok árulkodnak arról, hogy miként kapcsolódtak ki Közép-Ázsia lakosai 3000 éve.

Miért váltsunk téli abroncsra?

Miért váltsunk téli abroncsra?

Ismét nyakunkon a közlekedés szempontjából legkevésbé kedvelt évszak, a tél. Ilyenkor nem csak az ablakmosó folyadékot kell télire cserélnünk, hanem az abroncsainkat is célszerű a téli útviszonyokra optimalizált téli gumikra váltani.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket