Drámai ütemben tűnnek el a Föld nyelvei

A kisközösségeknek a nemzeti és globális kultúrákba való beolvadása következtében a világ nyelvei drámai ütemben tűnnek el. A XXI. század végére a Föld jelenleg használt 6.800 nyelvének fele kihal.
A nyelvészek között nincs konszenzus arról, hogy pontosan hány nyelvet is beszél a Föld népessége.
Vitát elsősorban egy nyelv távoli dialektusai szoktak kiváltani: ezeket van aki külön nyelvnek tekinti, van aki nem.
A leggyakrabban idézett szám a 6.800, amely a SIL International szervezet Ethnologue névre hallgató, a világ nyelveit összegyűjtő adatbázisából származik.
(A SIL keresztény-misszionárius eredetű szervezet, amelynek kulcsszerepe volt a Biblia számos nyelvre való lefordításában.)
Európában van a legkevesebb kihalás közeli nyelv
A szakértők szerint a 6.800 nyelv legalább 40 százaléka a század végére valószínűleg eltűnik.
Jelenleg az Ethnologue adatbázisában 417 olyan nyelv található, amely „szinte kihalt”, azaz a nyelvet már csak néhány idős beszéli. E kihalás közeli nyelvek földrajzi eloszlása: Afrikában 37, Észak- és Dél-Amerikában 161, Ázsiában 55, Európában 7, a Csendes-óceáni szigetvilágban pedig 157 „halódó” nyelvet tart számon az Ethnologue.
A nyelvészek Európán belül majdnem kihaltnak minősítették Németországban a jiddis nyugati dialektusát, Olaszországban a judeo-olaszt; Norvégiában, Svédországban és Oroszországban pedig a saami nyelv négy nyelvjárását sorolták ebben a kategóriába.
Szibériai kisnépek nyelvének és kultúrájának eltűnése
De mit is jelent, hogy egy nyelv kihalás közeli? David Harrison, a pennsylvaniai Swarthmore College professzora az amerikai tudományos élet legnagyobb, jelenleg zajló konferenciáján (az American Association for the Advancement of Science éves találkozója ez) erre példaként Szibéria két nyelvcsoportját, a csulimot (chulym) és a tofát hozta fel.
Mindkét esetben a fiatalok már csak oroszul beszélnek, a néhány százfős közösségből csak alig 40-en maradtak, akik a nyelvet folyékonyan beszélik.
Pedig mindkét nyelv a professzor szerint egészen különleges, máshol fel nem lelhető komplex kognitív struktúrákat tartalmaz, valamint nyelvükben óriási tudás tükröződik környezetükről. Ez elsősorban a gyógynövényekre, az állatok viselkedésére, az időjárás alakulására, vadászati, növénytermesztési eljárásokra használt szavaikban, kifejezéseikben mutatkozik meg.
Egy világ süllyed el
A csulim nyelvet alig egy éve fedezte fel az amerikai professzor, korábban a nyelvet – kényelemből vagy politikai okokból – összemosták más szibériai nyelvekkel. Harrison látogatása előtt nyelvész 30 éve nem látogatta meg a távoli népet.
Hat apró, elzárt faluban élnek, és a 426 tagú közösség csupán 35 tagja beszél csulimul. A nyelvet folyékonyan beszélők közül a legfiatalabb ember 52 éves volt.
A nyelv kihalásával egy világ is elsüllyed: a gazdag szájhagyomány, a mesék, a vallási hiedelmek és a dalok is eltűnnek vele együtt.
Harrison 2005-re azt tervezi, hogy visszatér a csulimok közé, és felvázolja nyelvük grammatikai struktúráját, valamint gyermekkönyvet állít össze meséikből.
Harrison egyébként a szibériai nyelvek specialistája, 1996 óta végez kutatásokat Dél-Szibériában és Nyugat-Mongóliában.
Munkája során együtt él a kis népekkel, a nomád életet élőket pedig elkíséri vándorlásaikban.
A fotók saamikat ábrázolnak.