Megtalálták a Beagle-t, Darwin hajóját?
Brit régészek úgy vélik, hogy megtalálták azt a hajót, pontosabban annak a hajónak a maradványait, amelyen egykor Charles Darwin bejárta a világot.
A tengeri, illetve tenger alatti régészettel foglalkozó Robert Prescott, aki a skót University of St. Andrews szakértője, úgy nyilatkozott a brit Observernek, hogy bízik benne: megtalálták azt a helyet, ahol a Beagle, vagyis Darwin hajója nyugszik.
A hajó sorsa körül ugyanis csaknem egy évszázada komoly bizonytalanság uralkodott. Most azonban fejlett „talaj-átvilágító” módszerrel, egy különleges radarral a régészek megállapították, hogy a Beagle alighanem egy angliai, essexi kikötőben süllyedt el. A hajóroncsot egyébként több mint három méter vastag iszapréteg borítja, egy rég elhagyott dokkban, amely egy folyó tölcsértorkolatában található.
A brit tudósok azért bizakodóak, mert a radar által alkotott kép rendkívül hasonló ahhoz, amilyennek a Beagle-t az egykorú leírások láttatták.
Ki is volt Darwin, és mi volt a Beagle szerepe?
Charles Darwin 1809-ben született az angliai Shrewsburyben. Apja, Robert Waring Darwin korának egyik legsikeresebb orvosa volt. Édesanyja korán meghalt – Charles mindössze nyolcéves volt ekkor -, s ettől fogva nővérei nevelték. Később Skócia fővárosában, Edinburgh-ban orvosnak tanult, de nem bírta az operációk látványát, majd apja kívánságára Cambridge-ben teológiai tanulmányokat folytatott.
Itt összebarátkozott J. S. Henslow-val, a botanikus pappal, akinek barátsága sorsdöntőnek bizonyul. Darwin az egyetemen 1831-ben végez; kapóra jön számára, hogy épp akkor indul Föld körüli útra a Beagle nevű háromárbocos. Henslow beajánlja Darwint a kapitánynak. Az utazásra fizetés nélkül vállalkozó Darwin útravalóul Henslow-tól egy, A geológia alapjai című könyvet kap, amelyet Charles Lyell írt. A Principles of Geology tanulmányozására jut elég ideje Darwinnak, hiszen a hajó 1831. december 27-én fut ki, és az eredetileg tervezett két esztendő helyett útja – a csendes-óceáni térség és Dél-Amerika térségeiben – öt évig tart.
Darwin mint képzett és tapasztalt naturalista tér vissza Angliába. Már a hajón is folyamatosan írt, munkáit pedig utazása alatt visszaküldte Angliába, ahol nagy sikert arattak teóriái, többek között a geológiáról. Bár a lemeztektonikai elmélet megállapításainak nagy részét elavulttá tette, akkoriban mégis komoly eredményeknek tartották megfigyeléseit, s a tudományos lapok rendszeresen közölték írásait.
Darwin hivatalos kinevezését egy véletlennek köszönhette a Beagle-ön. A hagyományoknak megfelelően a hosszabb hajóutakon ugyanis a gyűjtemények és a feljegyzések készítésével mindig külön természetkutatót bíztak meg, aki rendszerint a hajóorvos volt. Így történt ez a Beagle esetében is, de a hajó orvosa, R. McCormick egy év múlva váratlanul hazatért, s helyét a természetkutatói poszton hivatalosan is Darwin foglalta el.
Darwin a Beagle-lel a Galapagos-szigetekre is eljutott
A hosszú utazás alapvetően megváltozatta az addig léha életet élő Darwint. 1836. október 2-án hazatér, s immár 1839-ben Lyell ajánlására tagja lesz a Királyi Társaságnak, a Royal Society-nek, vagyis a brit akadémiának. Egy hét múlva pedig feleségül veszi első unokatestvérét, Emma Wedgwoodot. Hét gyermekük éri meg később a felnőttkort..
Az evolúció elmélete
Még ugyanabban az évben megjelenik Darwin első műve, a Beszámoló az Őfelsége hajója, a Beagle által meglátogatott országok geológiájára és természetrajzára vonatkozó kutatásokról, amely később A Beagle utazása címen többször is újra megjelenik. A könyv bevételéből 1842-ben nagy házat vesz Downban, ahol 1882-es haláláig lakott.
Evolúciós írásai közül A fajok eredete mellett Az ember származása (1871) a legismertebbek. Evolúciós elméletében Darwin kifejti, hogy a fajok sokfélesége több tényezőnek, így a mutációknak és a természetes kiválasztódásnak köszönhető. Ez az elmélete bizonyult máig a legidőtállóbbnak. Darwin sokáig csak megfigyeléseit közölte a külvilággal, törzsfejlődésről szóló elméletének publikálásától – elsősorban az egyház ellenállása miatt – sokáig tartózkodott. Végül, amikor már egyre több helyen vetődött fel az evolúció gondolata, ő is megjelentette fő művét, A fajok eredetét, nehogy kárba vesszen több évtizedes kutatása.