Új magyar állandó kiállítás Auschwitzban

A kulturális miniszter elmondta, hogy a Budapesti Holokauszt Múzeum és Dokumentációs Központot ugyanazon a napon adják át. “A holokauszt minden tizedik, Auschwitz minden harmadik áldozata magyar volt” – hangsúlyozta a tárca vezetője, hozzátéve, hogy erre a holokauszt 60. évfordulóján kötelesség emlékezni és emlékeztetni.

Hiller István utalt arra, hogy az auschwitzi koncentrációs tábor területén lévő magyar emlékhely sokáig zárva volt, amit tarthatatlan és tűrhetetlen helyzetnek nevezett. Az első magyar kiállítás 1965-ben készült el az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeumban, ezt váltotta fel 1979-ben a Horn Emil által rendezett, mostanra lebontott tárlat.

A kulturális miniszter elmondta, hogy a megújított kiállítás forgatókönyvét Rajk László építész közreműködésével Kádár Gábor és Vági Zoltán történész, a látványterveket Rajk László készítette. Mint hozzátette, a forgatókönyvhöz szakanyagot dolgoztak ki, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum nyilvános vitára bocsátott, majd a forgatókönyvet zsűriztették.

A múzeum programirodát állított fel és közbeszerzési eljárást indított, amelynek alapján a megbízást a MAFILM Szcenika Kft. nyerte el. Varga László történész, a kiállítás szervezője kiemelte: mintegy másfél éven át szinte semmi nem emlékeztetett arra, hogy Auschwitznak magyar halottai is voltak, legfeljebb az egykori foglyok által téglába bekarcolt nevek. Közlése szerint mostanra új kiállítást készítettek a csehek és a szlovákok, a közeljövőben újítják meg tárlatukat a franciák, a belgák és az oroszok is.

A történész elmondta, hogy a koncentrációs tábornak 438 ezer magyar foglya volt. Az Auschwitz I. tábor korábban laktanyaként szolgált, a “halálgyár” Birkenauban, Auschwitz II-ben volt. A magyar kiállítás helyszíne az előbbi tábor 18-as barakkjának 600 négyzetméteres emeleti része. Az 1942-ben emelt épület földszintjét jelenleg a lengyel Állami Múzeum kiszolgáló helyisége, valamint a bolgár állandó kiállítás foglalja el. A 18. számú blokk közelében található a cseh, a szlovák, a szlovén, az osztrák, a jugoszláv, a görög és a roma áldozatokra emlékező tárlat.

Az új magyar kiállítás létrehozása során elvégzik az épület rekonstrukcióját is. A tervezés és a kivitelezés összköltsége 220 millió forint. “Ez a kiállítás nem annyira az érzelmekre, az átélhetőségre próbál apellálni, hanem a tudatosságra” – mondta Rajk László a sajtótájékoztatón. Véleménye szerint az új magyar állandó kiállítás lesz a legmodernebb az auschwitzi tárlatok közül. “Az egyetlen objektív valóság maga az épület” lesz – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a kiállítás mintegy lebeg a föld felett.

A látogatók “álpadlókon” járnak majd és a kiállításon egyetlen eredeti tárgy sem lesz látható. Rajk László az utóbbi tervet azzal magyarázta, hogy a fennmaradt tárgyak nagyon sérülékenyek. Tájékoztatása szerint a fényképeket is virtuálisan jelenítik meg, kivetítik a falakra, így a látogató árnyéka mintegy rávetül az áldozatok képére.

Rajk László elmondta, hogy a magyar kiállításnak helyet adó épületnek “nincs sok köze” a magyar áldozatokhoz, ezért a helyszínen három webkamera ad majd élő képet a három kilométerre lévő Birkenauból: ezek a sínek melletti rámpára, a krematórium környékére és a barakkbelsőre fókuszálnak.

Kitért arra is, hogy a tárlat kilenc téma köré szerveződik: “minden tizedik, minden harmadik; munkaszolgálat; jogfosztás-kifosztás; német megszállás; deportálás; Auschwitz; roma holokauszt; az embermentés; egy túlélő kettős fényképe.

Rajk László az MTI-nek elmondta, hogy a kiállítás egy része emlékhely, ahol az áldozatok neve “fut a falon”. Szólt arról is, hogy a bemutató feliratai magyar, lengyel és angol nyelven olvashatók majd, s az egyetlen hangeffektus a szívdobogás lesz, amely a krematórium felé hangosodik, onnan eltávolodva pedig elhalkul.