Nőtt a romák települési szegregációja

“Különböző folyamatok eredményeképpen következett be az, hogy most a cigányok 72 százaléka szegregáltan lakik” – mondta a szociológus, a felmérés egyik vezetője, hozzátéve, az 1993-as adatok szerint a romák körülbelül 50-60 százaléka lakott elkülönülten.

Kemény István, akit a Magyar Hírlap aznapi számában megjelent írás nyomán keresett meg az MTI, elmondta: az elmúlt év első negyedében országos, reprezentatív felmérést folytattak, amelynek során a roma háztartások egy százalékát kérdezték meg arról is, hogy romák, nem romák, illetve az említettek vegyesen laknak-e közvetlen szomszédságukban.

A roma háztartások egynegyed részének közvetlen környezetében kizárólag, 31 százalékban túlnyomórészt laknak cigányok – mutatott rá. Vegyesen laktak egymás szomszédságában 22 százalékában cigányok és nem cigányok, és többségében nem cigányok laktak 17 százalékban – tette hozzá a szociológus.

A felmérés szerint a cigányok fele a települések belsejében lakik, 42 százaléka a település szélén, két százalék a településen kívül, de nem telepen. Hat százalék lakik elkülönült telepen – fűzte hozzá.

A település belsejében élő cigányoknak majdnem a fele cigány környezetben él: 15 százalék kizárólag, 29 százalék pedig túlnyomórészt cigány környezetben. Kemény István tapasztalatai szerint, ha sok cigány lakik valahol, onnan inkább elköltöznek az emberek; “egész falvak vannak, ahonnan elköltöznek, de nem csak azért költöznek el, mert ott cigányok vannak, hanem azért is mert ezek általában olyan kisfalvak, amelyekben nagyon rossz a megélhetési lehetőség”.

Közlése szerint ahonnan elmennek a nem cigányok, oda könnyebben tudnak beköltözni a cigányok, mert ott olcsón lehet lakást venni. “Különböző folyamatok eredményeképpen következett be az, hogy most a cigányok 72 százaléka szegregáltan lakik” – mondta Kemény István.