Nőtt a romák települési szegregációja
Nőtt a romák települési szegregációja a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest, a romák 72 százaléka elkülönülten él - erről Kemény István szociológus csütörtökön beszélt telefonon az MTI-nek.
“Különböző folyamatok eredményeképpen következett be az, hogy most a cigányok 72 százaléka szegregáltan lakik” – mondta a szociológus, a felmérés egyik vezetője, hozzátéve, az 1993-as adatok szerint a romák körülbelül 50-60 százaléka lakott elkülönülten.
Kemény István, akit a Magyar Hírlap aznapi számában megjelent írás nyomán keresett meg az MTI, elmondta: az elmúlt év első negyedében országos, reprezentatív felmérést folytattak, amelynek során a roma háztartások egy százalékát kérdezték meg arról is, hogy romák, nem romák, illetve az említettek vegyesen laknak-e közvetlen szomszédságukban.
A roma háztartások egynegyed részének közvetlen környezetében kizárólag, 31 százalékban túlnyomórészt laknak cigányok – mutatott rá. Vegyesen laktak egymás szomszédságában 22 százalékában cigányok és nem cigányok, és többségében nem cigányok laktak 17 százalékban – tette hozzá a szociológus.
A felmérés szerint a cigányok fele a települések belsejében lakik, 42 százaléka a település szélén, két százalék a településen kívül, de nem telepen. Hat százalék lakik elkülönült telepen – fűzte hozzá.
A település belsejében élő cigányoknak majdnem a fele cigány környezetben él: 15 százalék kizárólag, 29 százalék pedig túlnyomórészt cigány környezetben. Kemény István tapasztalatai szerint, ha sok cigány lakik valahol, onnan inkább elköltöznek az emberek; “egész falvak vannak, ahonnan elköltöznek, de nem csak azért költöznek el, mert ott cigányok vannak, hanem azért is mert ezek általában olyan kisfalvak, amelyekben nagyon rossz a megélhetési lehetőség”.
Közlése szerint ahonnan elmennek a nem cigányok, oda könnyebben tudnak beköltözni a cigányok, mert ott olcsón lehet lakást venni. “Különböző folyamatok eredményeképpen következett be az, hogy most a cigányok 72 százaléka szegregáltan lakik” – mondta Kemény István.
Európa legkorábbi kutyái után nyomoztak
Úgy tűnik, az európai kutyák egyik őshazája a mai Dél-Németország volt.
Egy csontdarab írhatja át a szlávok történetét
Úgy tűnik, a szláv írásbeliség nem úgy alakult, ahogy a hagyomány tartja.
Ott bukkantak egy koponyára, ahol még nem is járhatott ember
A szakértők először nem értették, mit keres a lelet egy barlang eldugott aknájában.
2027-ben nyílhat meg az első űrhotel
Egyre kevésbé tűnik sci-finek, hogy az emberek egy nap az űrben nyaralhassanak.
A Bahamák első lakóinak nyomára bukkantak
Az emberek 14 ezer éve érkeztek meg a mai Floridába, a szakemberek viszont eddig azt hitték, hogy csak mintegy ezer évvel ezelőtt jutottak el a Bahamákra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
