Vatikán és Hitler – Milyen ember volt XII. Pius pápa?

A Vatikán nem csak titkolódzik, amikor zárva tartja archívumait, a zárolásnak oka az is, hogy az anyag rendezetlen, a kúriának kevés az embere - vélte pénteken Berlinben egy új-zélandi születésű történész, Peter Godman, aki új könyvét (A Vatikán és Hitler - A titkos archívumok) mutatta be a német fővárosban.
Godman a kevesek egyike, aki bepillantást nyerhetett a titkos archívumokba, de panaszkodott a rövid, napi négy és fél órás nyitva tartásra, ami lehetetlenné teszi az elmélyült tudományos munkát.
Könyvében Godman azt mutatja ki, hogy XII. Pius, polgári nevén Eugenio Pacelli, aki 1939 és 1958 között állt a katolikus egyház élén, opportunista volt ugyan, de nem antiszemita. Pacelli vatikáni nagykövetként élt egy darabig Berlinben, a nácikat a kezdetektől ismerte, rokonszenvezett a németekkel és kultúrájukkal, de nem a nácikkal.
A Vatikán, s személyesen XII. Pius a kommunizmusban látta a legfőbb veszélyt, ebből a meggyőződésből fakadtak egyezkedései a fasizmussal és a nemzetiszocializmussal, opportunizmusa volt “a hallgatás politikájának” alapja. A pápai “hallgatás politikáját” dolgozta fel 1963-ban dokumentumdarabjában, A helytartóban Rolf Hochhuth német drámaíró.
Godman szerint a pápa bizonyos fokig bátor volt ugyan, de csak a kulisszák mögött, nem a nyilvánosság előtt. A történész intelligensnek és szorgalmasnak írja le XII. Piust – reggel hatkor kelt, éjjel kettőkor feküdt le -, ám hiányzott belőle a fantázia, az eredetiség, a képzelőerő.