Rómában megalakult a zöldek európai pártja

Európai Zöld Párt néven - European Greens - új szervezetet hozott létre 32 európai környezetvédő párt, amelyek háromnapos római tanácskozásuk végén a Capitóliumon írták alá az új párt létrehozásáról szóló okmányt, jelképesen éppen ott, ahol 1957-ben megszületett az EU-t megalapozó római szerződés.
Az új kontinens-párt létrehozásával a zöldek európai parlamenti választásaik esélyeit szeretnék növelni, s nem kevesebb mint 15 százalékot várnak a júniusi voksoláson.
A zöldek európai pártja már gyakorlatilag a péntek-szombati római tanácskozáson megalakult: Grazia Francescato, az új párt egyik szóvivője szerint határok nélküli, páneurópai szervezetről van szó, amely három fő témakörben, a béke, a környezetvédelem és az emberi jogok problematikájában kívánja összpontosítani erőfeszítéseit. Az új európai pártba már a jövő héttől be lehet lépni, közvetlenül lehet csatlakozni egy páneurópai szervezethez, egyszerűen csak egy igazolvány kiváltásával.
A római ülésszakon pénteken részt vett az európai zöld mozgalmak talán legismertebb személyisége, Joschka Fischer német külügyminiszter is, aki “Európa mint a világszínpad szereplője” címmel tartott előadást.
Az Európai Zöld Párt megalakításáról a zöld pártok európai szövetségének 2002 májusi berlini ülésén született elvi megállapodás. Az EU-tagországok környezetvédő pártjai az új szervezet keretében közös kampányt folytatnak majd a júniusi európai parlamenti választásokra készülve, közös jelszavakat, plakátokat használnak, s ezzel egységes identitásként lépnek a választók elé. A európai parlamenti zöld frakció közleménye szerint az Európai Unió történetében ez az első eset, hogy egy politikai irányzat ilyen szoros egységre lép egy közös választási kampány lefolytatására.
Noha az Európai Parlament képviselőit 1979 óta közvetlenül választják a tagországok állampolgárai, a képviselők pedig nem országonként, hanem politikai hovatartozás szerint alkotnak frakciókat, jogi értelemben az európai politikai pártok szerepét először csak az 1992-es maastrichti szerződés ismerte el. A 2000-es nizzai szerződés pedig azt is előírta, hogy meg kell teremteni azokat a jogi alapokat, amelyekre támaszkodva az uniós törvényhozó szervek meghatározhatják az európai politikai pártok státusát (azaz hogy mit is jelent ez a fogalom), s finanszírozásuk módját. Az Európai Bizottság végül azt javasolta, hogy évente összesen 8, 4 millió eurót lehetne az európai politikai pártok finanszírozására fordítani az EU közös költségvetéséből. Ilyen támogatásra azok a pártok lennének jogosultak, amelyek a tagállamok legalább egyharmadának a nemzeti vagy tartományi parlamentjében jelen vannak, vagy pedig a tagállamok legalább egyharmadában 5 százaléknál jobb eredményt érnek el az európai parlamenti választásokon.