125 éve született Hankóczy Jenő

Hankóczy Jenő 1879. február 24-én a Győr közelében lévő Pusztazselykén született, édesapja ott volt gazdatiszt. A veszprémi gimnáziumban érettségizett, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémián 1900-ban fejezte be tanulmányait. A tehetséges fiatalt Cserháti Sándor 1904-ben meghívta a magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás asszisztensi állására, ahol ebben az időszakban országos felmérés és kutatás kezdődött a búza terméshozamának fokozása érdekében.

Mosonmagyaróvár – kísérletek és az első találmányok

A búza- és lisztminőségre vonatkozó kémiai és fizikai jellegű vizsgálatokat elsőként Mosonmagyaróváron Cserháti Sándor és Kosutány Tamás indították el még az 1890-es években. A pályakezdő Hankóczy Cserháti megbízásából 1903-ban kapcsolódott ebbe a munkába.

A laboratóriumi vizsgálatoknál akkor alkalmazott eljárások időigényessége arra késztette Hankóczyt, hogy korábbinál egyszerűbb és biztosabb módszert keressen a minták laboratóriumi vizsgálatára. 1905-ben sikerült megszerkesztenie az első lisztvizsgálatra alkalmas műszert, a „Farinométert”, amely a lisztből kimosott sikér erejének és nyújthatóságának megállapítására volt alkalmas. A műszer megszerkesztőjét a Földművelésügyi Minisztérium kivételesen 1000 korona jutalomban részesítette.

Hankóczy közel két évtizedig dolgozott a magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomáson. A kísérleti malommal, sütödével felszerelt laboratóriumban lehetősége nyílt számos vizsgálat elvégzésére, újabb általa szerkesztett gabonaminőség- vizsgáló műszerek további tökéletesítésére. Az 1920-as évek kezdetén ilyen minőségben került a Közélelmezésügyi Minisztériumba, ahol a lisztforgalom ellenőrzését végző osztály munkáját irányította.

Újabb műszerek

1924-ben nevezték ki az Országos Chemiai Intézet kísérletügyi igazgatójának azzal a megbízással, hogy szervezze meg az önálló Gabona- és Lisztkísérleti Állomást. Az új Állomás szervezésével egyidejűleg Hankóczy a Chemiai Intézetben 1926-ban újabb tésztavizsgáló készüléket szerkesztett, amelynél az 1905-ben általa elkészített sikér-minőségvizsgáló műszert fejlesztette tovább.

Egy évvel később pedig befejezte az 1912-ben szerkesztett „Farinograph” lisztvizsgáló műszerének tökéletesítését. Hankóczy ezt a tésztavizsgáló készüléket 1928-ban tökéletesítette világhírű műszerré. A hazai ipar nem ismerte fel a jelentőségét, így C. W. Brabender német gépgyárossal kötött egyezséget a műszer további finomítására és neki adta át találmányát nagyüzemi gyártásra is. A lisztminőség-vizsgáló „Farinograph” sorozatgyártása 1930-ban kezdődött meg a duisburgi üzemben.

A búzaliszt osztályozása

Hankóczy irányításával a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás 1928-ban kezdte meg működését. Ezzel egyidejűleg az Intézetben hatéves kutatási program keretében országos méretű vizsgálat indult a hazai búzafajták minőségének vizsgálatára és a legjobb búzafajták tervszerű elterjesztésére. Hankóczy a nemesített búzafajták beltartalmi értékének kiértékelése után nagyszabású búzavetőmag csereakciót javasolt, s így neki is köszönhető, hogy néhány év alatt előtérbe került a minőségi búzatermelés és az 1930-as években az úgynevezett „Bánkúti 1201” búzafajta az ország búzatermesztésének már megközelítően a 80 százalékát tette ki.

Hankóczy nevéhez fűződik a búzaliszt osztályozásának kimunkálása is. A lisztet minőség alapján három csoportba különítette el. Az általa kimunkált osztályozási rendszer gyakorlati használhatóságát bizonyítja, hogy rövidesen valamennyi búzatermesztő ország változtatás nélkül átvette és alkalmazta. Bár az utóbbi években a hazai búzafajtákat az általa szerkesztetteknél már korszerűbb műszerekkel vizsgálják, munkássága a magyar búza javításában és a lisztminőség műszeres vizsgálatának kidolgozásában, azok elterjesztésében felbecsülhetetlen értékű volt.

Alig töltötte be a hatvanadik életévét, amikor betegsége legyőzte Hankóczy Jenőt. 1939. március 2-án hunyt el Budapesten.

Forrás: Országos Mezőgazdasági Könyvtár